Ad Librum Kiadó

Bölöni Farkas Sándor (1795-1842) a reformkori közvéleményre mind társadalmi, mind írói tevékenységével nagy hatást gyakorolt.

Bölcseletet, teológiát és jogot tanult, majd az erdélyi Gubernium írnoka és fogalmazója lett. Egyik alapítója volt 1825-ben az első magyar takarékpénztárnak, 1833-ban a kolozsvári kaszinónak, majd 1834-ben a Vasárnapi Újság című néplapnak. Közművelődési tevékenységébe tartozott Kolozsváron az Erdélyi Múzeum Egyesület, a Vívó Intézet és az Asszonyi Olvasó Egylet megalapítása is. Baráti viszonyban volt Wesselényi Miklóssal és Széchenyi Istvánnal.

Bölöni Farkas Sándor 1830 és 1832 között Béldy Ferenc gróf útitársaként nagy utazást tett Nyugat-Európában és Észak-Amerikában. Az először 1834-ben, majd újabb kiadásokban is megjelent útinaplója érzékeltette a kor magyar olvasóival a modernizálódó polgári társadalomban rejlő gazdasági és kulturális lehetőségeket. Az alapos, mégis olvasmányos mű foglalkozik az amerikai iparral, iskolarendszerrel, gazdasági intézetekkel, börtönökkel, sajtóval és választásokkal, továbbá tartalmazza az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat fordítását is. Az új liberális korszellem kifejeződéseként Bölöni útleírása a reformkor egyik nagy könyvsikere lett.

További információ Bölöni Farkas Sándorról

Wikipedia - Bölöni Farkas Sándor

200 éve született Bölöni Farkas Sándor