|
Az óriási csarnok félig volt vadászokkal. Komor arcuk nem ígért semmi jót, Parker azonban a körülmények ellenére megőrizte hidegvérét. – Jó okot találtatok! Emberi Jogok? Azt sem tudjátok, mit takar! Most papoltok mindenfélét, de ti is lelopakodtatok hozzá – mutatott Lisára. – Ott álltatok az ajtó előtt, míg sorra nem kerültetek. Addig volt csak jó, míg ellenállt? Mikor megtört, otthagytátok, mert már nem volt izgalmas! És ti izgalomra vágytatok, nem a megszokott dolgokra! Halk hang jött az első sorból. – Nem erről van szó. Maga… nem csak fogva tartott minket… – Nahát, fiam! Hát te beszélni is tudsz? Nem csak ordítozni, könyörögni? Ewans elvörösödött. – Maga megalázott minket… Parker két gyors lépést tett feléje, Samthával a nyomában. |