Ad Librum Kiadó

Hetagurov Koszta Levanovics

Hetægkatü Levan fia, Koszta

(1859 – 1906)

Én — az oszét Hetagurov Koszta — festőművész, költő és népi dalnok vagyok.

Ha embertársaimnak majdan   

Leróttam az adósságom,                  

Nem lelsz panaszt a dalaimban,

Elcsendesül síró hangom.

(Hagyaték)

Nincsen öröm az életükben,

A remény is távol marad. —

De mégis, álmaikban, éjjel

Szívük büszkeségtől dagad.

(A szegényember dala)

Nagy fehér hegyek,

Búsuló bércek,

Hallgatag nyírfa —

Titkokat suttog,

Érti a pásztor,

Tőlük jön dala.

(Hubadi)

Folyton aggódok,

Hisz én is vézna      

Vagyok, s meghalok,                

Akár a mama.

(Töprengés)

Engem apám megtagadott,

Anyám sem babusgathatott,

A hazámtól is távol estem.

(Őrizz minket!)

Anyaként szeretted hazánkat,

Gyámolítottad a szegényt,

Megköszönjük a jóságodat,

Nekünk te vagy a példakép.

(A sírnál)