





| Kelényi Angelika |
|
|
|
|
Kelényi Angelika vagyok, 1970. december 2-án születtem. Kazincbarcikán szocializálódtam, sokat olvasó értelmiségi családban, ezért nem is kaptam túl nagy büntetést gyerekkoromban, ha észrevették a szüleim, hogy éjszaka, a kisdunyha alatt ég a zseblámpa. Olvastam. Az iskolában, az unalmasabb órákon is.
10 évesen megírtam életem első regényét, a Szuper 9 kalandjait, - nyilván az Orion űrhajó kalandjai hatott rám ilyen erővel - de már nem tudom, hogy hol van, pedig valószínűleg könnyesre röhögném magamat rajta. Verseket is írtam, volt egy nagyon hosszú meseversem egy bizonyos Bogáncs nevezetű kiskutyáról, illetve egy „…megy az idő, élünk, forog a Föld vélünk…” kezdetű művem, mely szintén 10-11 éves koromban született. Ezúton is köszönöm Károlyi tanító néninek, hogy nem nevetett ki... Sajnos ezek sincsenek meg, nem tudom, hogy hová szórtam el őket. Kár értük. Éltem éldegéltem fölöslegesen, többnyire olyan munkát végeztem, amihez semmi közöm nem volt, mígnem egyszer csak megvilágosodtam, és 30 évesen elmentem felvételizni az ELTE Művelődésszervező szakára. Felvettek. Elvégeztem. Két éve rám tört a felismerés, hogy újra írnom kell. Azóta teszem. Hogy miért? Mert rám tört. Ezt nem lehet nem csinálni, ha egyszer kényszer van. Szőnyeg című karcolatommal megnyertem egy pályázatot, így az megjelent a Kis LANT irodalmi folyóiratban. (Több novellám is megjelent itt azóta, csak nekem elfelejtettek szólni róla. Egye penész!) Állandó cikkírója vagyok a Blikk Nők heti női magazinnak, ahová elsősorban szocioriportokat készítek, munkanélküliségről, hajléktalanságról, egészségről, dohányzásról, különleges női sorsokról, szerelmekről... Szerelem nélkül című novellámat a Kaláka Irodalmi folyóirat közölte le. Egy élménykarcolatom Függetlenül címmel (nincs ilyen kategória, ha jól tudom, de én akkor is ide sorolnám ) és két festményem megjelent a 2006-os Fulltükör antológiában. Életem második regénye, melynek a Progenius címet adtam, nagy örömömre 2008. februárjában elkészült, és most már megvásárolható. 1990 óta Budapesten élek és mellesleg dolgozom is, mert az írásból nem lehet megélni. (Néhányaknak azért sikerül, én is arra törekszem, de addig is...) |
| < Előző |
|---|