|
Mit is írhatnék magamról? Semmiképp nem tartom magam írónak, csak az életemben megtapasztalt humoros, ironikus történetek közvetítőjének. Már a születésemmel is okoztam egy kis galibát, ugyanis édesanyám felvette a kabátját a moziba induláskor, csak még a mosdóba kellett kimennie este hétkor, és nyolcra be is lettem pólyálva. Nemesnádudvaron, Bács-Kiskun megyében, ahová a Felvidékről telepítették ki szüleimet. Édesapám ezek után három napig meg sem nézett, mert a várva-várt fiú helyett leányzónak születtem. "Vakaréknak" is mondhatnám magam, mert van egy nagyon szeretett nővérkém is. Ezért később lelkiismeret-furdalása volt szegénynek, nagyon szép nevet szeretett volna nekem adni, ezért lettem Rózsa. Nemes Rózsa. Hát mit is mondjak?... A Major Anna vagy a Bak Tass sem rosszabb, és mivel Rózsa nevű szent akkor még nem volt a katolikus vallásban, csak Róza vagy Rozália, ezért adtak egy másik nevet is, de azt gyerekeimre való tekintettel nem árulhatom el. Igen, van két gyermekem, egy fiú és egy lány, és így 50 körül lettem nagymama is, van két gyönyörű lányunokám is. Történeteimet elsősorban nekik írtam le először, férjemtől is sok adomát hallva, de sajnos Őt a hirtelen halál elszakította tőlünk. A helyszínek Komárom-Esztergom megyében, Bajnán, Táton, Esztergomban és a környékbeli településeken játszódtak le, bár az ország más területeiről is sokat írtam. Kiderül a könyvből, hogy mesterfodrász vagyok, és nagyon szeretem a foglalkozásomat, az embereket, az életet, erőt merítek egy mosolyból is. A képet elnézve azt gondolhatnák rólam, hogy habzsolom az életet, pedig csak szeretem az édességet. Nemes Rózsa |