Könyveink Szépirodalom Novella Vasi Szabó János novellái Vasi Szabó János: Csillagpuszta - Ajánlók | Vasi Szabó János: Csillagpuszta - Ajánlók |
|
|
|
|
Barcs János a Csillagpuszta című kötetről…
Csillagpuszta címmel adta ki Vasi Szabó János az első kötetét. Következzen néhány gondolat erről a jól megszerkesztett kötetről: Vasi Szabó János, fantasztikusan jó író! Van annak immár több mint évtizede, hogy először találkoztam a szerző írásaival. Egy vas megyei rokonom irányította hozzám a szárnyát bontogató szerzőt. Több írást is küldött volt, ami belelátni engedett a szabó jánosi világba. Sci fi töltetű próbálkozásain eltűnődtem. Menten arra gondoltam, hogy van valami „ősi szellem” ebben a „fiúban”. Megrázó, érdekes történetekkel tűzdelt írásai, erős vénára engedtek következtetni… Meg is segítettem indulása első lépteit. S ma visszaemlékezve, elmondhatom: jól tettem. Nem tévedtem. Jó tudni, hogy nem adta föl tervét. Jó tollú, érdekes világú alkotóra leltem. (Az is igaz, hogy személyesen még soha nem találkoztunk) A rengeteg levélváltás eredményét látom ebben a válogatásban. A Csillagpuszta, hol epikusan, hol lírai, hol meg a fantasztikum mezejére is átszökkenő, irodalmi jelentőségű mű, van benne erő! A folytonos harc, a rengeteg föladott lecke, minden művészt érint. Szabó Jánost előnév felvételére – „Vasi” – bíztattam, s azóta így is publikál. Vasi Szabó Jánosként nagyobb eséllyel pályázhatja meg a parnasszusi csúcsot! Örülök ennek a nívós első kötetnek, a szerző letette elénk az asztalra: íme, olvassátok művemet! A Csillagpuszta, vegyes műfajokat ötvöző hangulata, epika, és novella; elbeszélés és nagy fantázia szülötte. Sok izgalmat és hitet adó szép olvasmány. Minden irodalmat szeretőnek kegyesen ajánlva. Azt is el kell mondani, hogy a szerző, egy picit lehetett volna fegyelmezettebb is. Vasi Szabó Jánosnak óvakodnia kell a túlírt, ömlengő megoldásoktól, ha ki akarja kerülni a Parnasszusra vezető út tévirányú kanyarjait. Tehetséges, s egyben szorgalmas alkotó is. Vasi Szabó Jánosnak megvan a saját- immáron beérett – hangja. Nincs rászorulva az „idegen tollakkal ékeskedésre”, utánzásra, másolásra! Egyéni hang az övé. Ezt bebizonyította az Idegen fiú és Idegen gyermek c. írásokban. Igen, a „ fiúk a suliban olyan mások”. A szerző azt is jól tudja: a Haszontalan mágia egy kis remeklés! Valóban a XXI.-ik század nyelvére is átírható. Olvasva a néhol csak röpke írásokat, a recenzens-pályatárs vallja: ragyogó dolgokat tud a szerző! S, ha elérkezik a nagyobb fegyelem és a sorok közti szelektálásig, úgy egyre nagyobb és figyelemre méltóbb szerzőként ismerik el a „szakmában”. Vasi Szabó János tolla alatt igen sokszor megcsillan az epikai lehetőség fegyelme, még akkor is így van, ha „Nehezen tudott komor tekintete elszabadulni.” Az is igaz, jól tudja: „minden földi ember kemény”! Mit is ajánlhatna a recenzens pályatárs: - Ne adja föl! A nemes harc, küzdelem az irodalomban is elvezethet az elismerésig. Úgy legyen!
Szigethalom, 2009. 07. 08. Barcs János (Váczi M., Petőfi, SZOT, Nívó-díjas író,szerkesztő)
Pete László Miklós kritikája a Csillagpuszta című kötetről
Vasi Szabó János valamikor nagyon közel állt az SF-hez. Annak idején a Galaktika ‘95-ös megszűnése miatta az előző évi pályázat nyertesei közül többen is lecsúsztak a megjelenésről. Köztük volt Viszokay Tamás. Sárdi Margit . Meg egy bizonyos Antal József. Mi lett volna, ha… Mi lett volna ha… Ha akkoriban valamelyik neves kiadó valamelyik karakán szerkesztője ilyen anyagot kapott volna… Mármint, ha az igazgató is ki merte volna adni - bizonyára telekürtöli vele a nyilvánosságot. Mert Vasi Szabó János Csillagpuszta című kötetének megjelenése irodalmi esemény. ———————— ———————– Most pedig a Csillagpuszta című kötet írásairól. ————————- Haszontalan mágia Ez pediglen SF (legalábbis annak is felfogható - ” akárki meglássa!” Legalábbis olyan motívumok találhatók benne, amelyekkel kiváló régi scifi novellákban találkozhatunk. Csupán egyet említenék, ez pedig Henry KUTTNER kiváló novellája: A Szem (Metagalaktika-3, 213-232, fordította BENEDEK Mihály). Meg kell jegyeznem: Vasi Szabó írásának világa teljesebb. Nála A Szem központi témája az ábrázolt világ részét, egy motívumát jelenti. ——————— ——————————— ——————- Hányféle módon torzulhat el egy totális diktatúra embereinek élete? Hogyan terheli a emberi kapcsolatokat? Átláthatunk-e egyáltalán minden, ezzel kapcsolatos problémát? ————– KŐFOLYAM ————– Találkozás a végtelenben… Az SF egyik legősibb témája. Már Cyrano de Bergerac művében is felmerül. Azóta regények, elbeszélések, novellák tízezrei beszélnek róla. De nem így. ———– Vasi Szabó János ezt a művét a balladákra emlékeztető, helyenként mozaikos technikával írta. Az egyes szituációk felvezetése mintaszerű, a helyszínrajz mindenütt megejtően szép. Ha párhuzamot keresek; téma és stílus tekintetében, Bradbury jut az eszembe. ————————- Vasi Szabó emberek és idegenek együttélésének hétköznapi problémáit veti fel - a családon belül. Akarjuk-e Utópiát - esetleg visszatérünk a Világállamba? Méghozzá a gyönyörű idegen asszonnyal együtt? Képzeljük el, hogy annak idején a Bounty valamelyik tengerésze úgy dönt, nem marad a trópusi mesevilágban - hanem a tahiti lánnyal és közös gyermekükkel Liverpoolba költözik… Egy ilyen jövőbeli szituációt állít elénk Vasi Szabó János Kőfolyam című, varázslatosan szép története. ————————- A SZÜRKE ORSZÁG ——————— Elképesztő történet, egyike a legmerészebbeknek mind közül, amelyek manapság megjelentek. A rendszerváltás történetének indul. Főhőse Andrea, a fiatal újságírónő. Andrea az alföldi Háromdombon, egy Isten háta mögötti településen szembesül a magyarországi cigánykérdéssel. (Ugye meglepő, hogy Vasi Szabó ezt a történetet ‘95-ben írta?) Vérbő, markáns és igaz szituáció áll előttünk. Semmit sem szépít - és nem is torzít. A hideg futkos a hátamon; volt kolléganőm, jelenleg egy alföldi kistelepülés polgármestereként próbál alkalmi-Kissingerként valamiféle normális együttélést kialakítani, és közben elsimítani az évtizedek alatt felgyülemlett mérges problémagócokat. Számos településünkön alakult hasonlóképpen… Vasi Szabó novellájában ehhez kísértetiesen hasonló a helyzet. Andrea - mint tipikus kívülálló - olyan cikket ír, amilyet a tipikus jó szándékú és szép eszmékben hívő kívülállók szoktak írni… Nyomában aztán elszabadulnak az indulatok jobbról is, balról is. ——————— Vasi Szabó bátran felvállalja a témát - és minden ostoba csapdát elkerül. A vérgőzös cigányellenességet ugyanúgy, ahogy a retorikai gesztusokban megnyilvánuló, de a valódi romák után szellőztető hitvány és képmutató, a romákat politikailag kihasználóromofíliát is. Az írói tisztesség jegyében. ———– Ezután a novella váratlanul megbokrosodik - vagy megtáltosodik - egyszóval lerázza a valóságszerű fikció láncait - és valódi telivér SF lesz belőle… Alig tudom visszafogni magam, le ne lőjem a poénokat…
|
| < Előző | Következő > |
|---|
