Béres M. Léna: Menni vagy maradni?

Trencsényi Imre ajánlása a Menni vagy maradni?-hoz

„… Maga Szabó Zoltán egy Észak-magyarországi falu szociális anatómiájával (A tardi helyzet) tette le a garast, majd a „Palóctáj” átfogóbb szociográfiájával folytatta tényirodalmi munkásságát. Ám a Cifra nyomorúságban, sajnálatunkra, n

[Trencsényi Imre és Szabóné Stefán Edit ajánlásai]()

Trencsényi Imre ajánlása a Menni vagy maradni?-hoz

„… Maga Szabó Zoltán egy Észak-magyarországi falu szociális anatómiájával (A tardi helyzet) tette le a garast, majd a „Palóctáj” átfogóbb szociográfiájával folytatta tényirodalmi munkásságát. Ám a Cifra nyomorúságban, sajnálatunkra, nem találkozunk a Parád melletti (vagy inkább mögötti) zsákfalu, Bodony említésével. De talán nem is kell sajnálnunk, hiszen napjaink szociográfusa (éledezne a műfaj?) nem kényszerül ismétlésekre a múltat illetően. Igaz, nem is elsősorban a múlt érdekli, hanem a „süllyedő” falu jelene – és legalább ennyire: jövője. Hisz maga is e falu szülötte – és a látlelet megírásakor lakója is. De nem csak lakója, hanem elszivárgó értelmiségének képviselője is (maga is az „elszivárgás” állapotában).

Nem csinál titkot érintettségéből. Sőt munkájának gerincvonalába helyezi saját dilemmáját: „menni vagy maradni?” Ez a tépelődés mintegy logikai váza a fölsorakoztatott tényeknek, melyeknek egyik része azt látszik bizonyítani, hogy érdemes (lenne) itt maradni és kreatív gondolkodású értelmiségiként érdemlegesen hozzájárulni a falu boldogulásához – mindazon tények ellenében, amelyek azt sejtetik, hogy a jelenlegi világgazdasági áramlatokkal szemben a ma élő felnőtt nemzedéknek kevés az esélye kivárni az adott kistérség ökológiai szempontú felértékelődését.

Ám az írást – melynek szövetében ugyan sajátosan keverednek a vallomásosságból eredő egyértelműen irodalmi elemek a gyakorlati tervező-szervező mindenes szakmai nyelvezetével – mindenképpen fölértékeli, hogy „a bodonyi helyzet” nem csupán az adott, éppen ilyen nevű Heves megyei falura jellemző…

Van tehát e könyvben társadalomkritika, ami hagyományos beállítódásunknak megfelelően „olvasmányossá” teszi, de van benne annyi „pozitív gondolkodás” is, amennyi ahhoz kell, hogy a tehetetlenség beismerése helyett megoldás-keresésre ösztökélje az olvasót…”

Trencsényi Imre

Szabóné Stefán Edit ajánlása a Menni vagy maradni?-hoz

„… Ez a kissé szabálytalan szociográfia, egy önvallomás, amely tükrözi a bodonyi élet sokszínűségét és összetettségét. Az olvasó úgy érzi: el kell ebbe a kis faluba menni, szétnézni és megérteni az ott élők faluhatáron átnyúló helyzetének szépségeit és gyötrelmeit egyaránt. … Bízom abban, hogy sokakat megérint majd ez a munka, velem is ez történt. Hiszem azt, hogy mindenki tehet valamit azért, hogy a menni vagy maradni alapkérdés keserűsége pozitív irányban változhasson.”

Szabóné dr. Stefán Edit