Támba Renátó: Gyermekkor a vásznakon. A dualizmus kori gyermekszemlélet az alföldi iskola festészetében

Támba Renátó (1987-) író, gyermekkor-kutató. Doktori értekezését 2016-ban védte meg a Debreceni Egyetemen, gyermekkor-történeti ikonográfia tudományterületen. Jelen mű disszertációja javított változata, s az alföldi iskola festőinek gyermekábrázolásait járja körbe a gyermekszemlélet történeti kutatásának tükrében.

„A szerző olyan kutatási témát választott, amely a szélesebb értelemben vett interdiszciplináris kultúratudományok területén belül is hiánypótló jelentőségű. Képleírásai egyszerre szakszerűek és átéltek, tárgyiasak és asszociatívak, valamint referencia-gazdagok, irodalmi és művészettörténeti szempontból egyaránt.”

Dr. Vitéz Ferenc – főiskolai docens

Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Kommunikáció- és Médiatudományi tanszék

„Támba Renátó írása rávilágít arra, hogy a képekről kiolvasható legjellemzőbb narratívák szerint a gyermek többnyire függelékként jelenik meg. Egyaránt lehet a gyámolító anya függeléke, a családi gazdaság folytonosságát szavatoló munkaerő, a paraszti életideált megtestesítő személy, a termékenység potenciális hordozója, esetleg a megújulás szimbóluma. E mű tekintélyes képanyag elemzésére vállalkozik, s fontos neveléstudományi eredményekre jut a kutatásmetodológia és az eredmények tekintetében egyaránt.”

Dr. Fenyő Imre – egyetemi adjunktus

Debreceni Egyetem, Pedagógia Tanszék

“Hagyjuk, hadd ragadjon minket magával a mű nyújtotta öröm”

Könyv Guru interjúja:

“Valamilyen szinten uralnunk kell a képeket, vagyis értenünk kell a képek nyelvtanát” – hangsúlyozza Dr. Támba Renátó, akinek hamarosan megjelenik Gyermekkor a vásznakon című kötete a Storming Brain Kiadó gondozásában. A dualizmuskori gyermekszemlélet az alföldi iskola festészetében alcímű monográfia a szerző doktori disszertációjának népszerűbb, könyv-változata. Az interjúban a szerző beszél arról, milyen feladatot rótt rá a tudományos munka könyvvé alakítása, hogyan viszonyuljunk a modern világunkat elárasztó képek özönéhez, és egy konkrét festmények keresztül ízelítőt ad munkamódszeréből is, vagyis hogyan elemez egy gyermekkor-kutató egy festményt.

Olvasson bele!

Kutatásom során a 19-20. század fordulójának idejéből való, alföldi parasztgyermekek élethelyzeteit, életélményeit megelevenítő festmények gyermekkortörténeti szempontú elemzésére vállalkozom abból a célból, hogy a képelemzés módszerével rávilágíthassak a paraszti kultúra körében formálódó gyermekkép és gyermekfelfogás néhány lényeges vonására. Ez a korszak a magyarországi festőművészet történetében azért jelentős, mert ekkortájt válik a paraszttársadalom problémaköre elmélyült érdeklődés és művészi kutatás tárgyává a magyar művésztársadalomban, szemben a korábbi évtizedek népszínműfestészetének hatásvadász, anekdotikus gyakorlatával, a parasztság témáját etnográfiai érdekességként felmutató felszínes attitűdjével.