A nyomozó

Az „elsőbálos” kisregényíró Kovács László művét elolvasva először azon gondolkodtam el, hogy miféle műfaj is a kisregény, pontosabban ez a kisregény. A szerző frappáns választ adott nekem. Szerinte „A tisztességbe, a közjóért és az értelmes rendért való cselekvésbe, valamint az igazság hazugság feletti győzelmébe vetett hitnek komikus, ironikus, olykor groteszk elemekkel átszőtt jelképes meséje.”

A szerző már bizonyította tehetségét két – nemrégiben kiadott – novellás kötetével. Az Éhes őrnagy és a Kártyások a tűzhányón c. művek készítették elő az utat a most kézben tartott kisregényhez, amelyben kiteljesedik az író világszemlélete: a groteszk. A groteszk ábrázolásmód tökéletes „öntőforma” a zavaros, kibogozhatatlan, azaz MAI magyar társadalmi, politikai, gazdasági állapotunk megmutatására. E műben a főhős látókörébe kerül az oktatás, az egészségügy, a közpénzek felhasználásának számos ellentmondásos problémája szinte az abszurditásig kihegyezett módon, az író jellegzetes ironikus – de mindig humánus – stílusában. Összekuszálódott életünk kibogozására magunknak kell megtalálni a megoldást. Talán némi segítséget ad hozzá ez a könyv! Sok sikert kívánok hozzá! Csabai Ágnes, alias Berta von Bruneck

„Lupe helyeslőleg bólintott. – Rendben van, kiálltad az elméleti próbát. De azért ne bízd el magad! A java ezután következik. – Jöhet. – Ugye ma szerda van? – Az. – Akkor ma, mi ketten, portyázni mehetnénk, csak úgy, az apostolok lován. Velem tartasz? – Hát, ha mindenáron versenyezni akar a tömegközlekedéssel, én benne vagyok.”

(Részlet a műből)