Krencz Nóra e heti bejegyzésében egy életre szóló élmény utóhatásáról ír.
„A mai írásomat ettől fogva egyfajta Krencz Nóra-féle motivációs beszédnek tekintem, mert tulajdonképpen olyasmire készülök. Tény, hogy amiről itt szó lesz, az elhangzott már más szájából is, csak kicsit másképp és más példával alátámasztva.”
A Magyar Horrorportál is kritikát írt a Fanyűvőkről.
Kedvenc részletünk belőle:
„…az alig több mint 200 oldalas regény fordulatokban gazdag cselekményes szövése eléggé olvastatja magát. Humorban sem szűkölködő, ámde valós motivációkkal rendelkező, hús-vér szereplőink mintha csak a mai magyar valóságból léptek volna ki, de a bemutatott helyzetek és különféle szituációk többségét is könnyen magunk elé tudjuk képzelni; ismerősek lehetnek a hétköznapi életünkből vagy éppen a hazai sorozatokból.”
A teljes írás itt olvasható.
V. Kiss Orsolya ezen a héten arról ír, miért nem érdemes és szabad egy bántalmazónak megfelelni.
„Ugye, mint tudjuk a bántalmazók negatív emberek. Még akkor is, ha esetleg pozitívnak állítják be magukat. Mivel sötét színben látják a világot, így más embereket is abban tüntetnek fel. Leginkább azokat bántják, akik a legközelebb állnak hozzájuk.”
Mester Györgyi e heti novellájában arról ír, hogy mi történhet az emberrel, ha állás nélkül marad.
„Mint derült égből a villámcsapás, úgy érte a hír! Elbocsátások lesznek a cégnél, melynél hét év óta, speditőrként dolgozott.
Azt rebesgették, tizennégy százalékos lesz a leépítés, a neveket megismerve reménykedett, hogy ebbe nem esik bele, de aztán, a számot felkerekítették tizenötre, és ő lett a tizenötödik százalék. Vagyis, a tizenötödik kirúgott, mivel a száz alkalmazottból tizenötöt utcára tettek.”
Kutya nélkül lehet élni, de nem érdemes. Barczikay Lilla már tudja, most pedig a hozzá közel állók is megtapasztalják, hogyan képes egy lihegő szőrcsomó megváltoztatni az életünket. Lilla e heti írása itt olvasható.
Jenei András e heti írásából megtudhatjuk, hogyan ihlették meg a befagyott sárvári Csónakázó-tó jég alatti hangjai.
Villax Richárd e heti írásából megtudhatjuk, hogy milyen hátrányokkal és előnyökkel jár, ha az embernek ilyen különös neve van.
Mester Györgyi e heti novellájában egy boldog véget ért hóember sorsa elevenedik meg.
Hegedűs Rita e heti posztjában újabb verseivel örvendeztet meg bennünket.
V. Kiss Orsolya írása a bántalmazás legjobb ellenszerére, az önszeretet fontosságára hívja fel a figyelmet.
