Barczikay Lilla – nem meglepő módon – nagy fantasy, de legfőképp Harry Potter fanatikus. Na ki találja ki, hol járt szerda éjjel?
Hát persze, hogy a Legendás állatok és megfigyelésük premier előtti vetítésén!
Az élménybeszámoló itt olvasható.
Címke: Barczikay Lilla
„Ha egy sorozatnak nekiállok, valahogy minden kötettel egyre többet várok tőle”
Mandi nem lógatta a lábát, íme a második kritikája Barczikay Lilla sorozatának folytatásáról, a Bátyám könnyeiről. Köszönjük szépen az őszinte véleményed!
Szemelvények a recenzióból:
„… ezt a részt már egy az egyben a gördülékeny stílus viszi el a hátán.”
„Tetszik, hogy az írónő nem fél hozzányúlni a karakterekhez. Aki útban van, fogja, és kezébe ad egy hullazsákot, hogy a sztori végére biztosan föld alá kerüljön.”
„Vannak, akiknek a regény jön be, de egy ilyen stílust, amit nem igazán tudnak kihasználni regényformában, lehet, hogy novelláskötetnél érdemesebb lenne kamatoztatni.”
Életem könyvekben
„Ma pedig, ahogy épp zseniális sorozatok frissen megjelent köteteire bukkanva ujjongtam a gép előtt, rájöttem, mennyi mindent elárulnak rólam kedvenceim. Vagy éppen mennyire meghatározzák azt, aki vagyok. Eléggé ahhoz, hogy megosszam őket veletek”- írja Barczikay Lilla e heti cikkében, mielőtt bemutatná kedvenc könyveit.
„Mivel már párszor említettem, a Harry Potter-sorozatról nem kezdenék ódákat zengeni. És ha már a klasszikusoknál tartunk, természetesen olvastam a Twilight sagát is, imádtam, és éljen Team Edward, szigorúan, amíg a könyvről van szó. A film csapnivalóan érvágósra sikeredett, jobb szót egyszerűen nem találok rá. Ez a két terjedelmes sorozat volt számomra a fuvar a varázslatok világába, ahol szépen kiraktak, és faképnél hagytak. Mondanom se kell, azóta sem találtam vissza. Nem is akarok.”
„Lillát érdemes magyar írónőnek tartom, akitől szeretnék még hasonlóan kiemelkedő történeteket olvasni”
A Bátyám könnyei ismét sikert aratott. Ezúttal Evelin, a My Relationship with Books bloggere írt róla pozitív kritikát, mely itt olvasható.
Köszönjük szépen!
A teljesség igénye nélkül néhány gondolat Evelintől:
„Lillát érdemes magyar írónőnek tartom, akitől szeretnék még hasonlóan kiemelkedő történeteket olvasni.”
„A 7. fejezettől kezdve megkaptam azt a színvonalat, amit az első részben már úgy megszoktam. Pörgős volt, izgalmas, akciódús és akarva-akaratlanul, de észrevettem, hogy mélyebb hangvételű, mint az elődje.”
„A történet alakulásával kapcsolatban csak pozitívan tudok nyilatkozni, hiszen semmi kivetnivaló nem volt benne, sőt… sokkal izgalmasabb jeleneteket kaptam, mint amire ténylegesen számítottam.
A rejtély faktor az egész mű ideje alatt jelen volt.”
„Az egyik legjobb magyar fantasy, amit mostanában olvastam. Nem sok magyar fantasy fog meg, de ennek sikerült, ami csakis Lilla érdeme.”
„Azért zengek róla ódákat, mert sokkal jobb, mint némelyik felkapott YA bestseller, mégse kapja meg a neki járó figyelmet.”
Barczikay Lilla sorozatát annyira dicsérték a minap, hogy még mi is belepirultunk. Köszönjük szépen Vickynek, a Three Points of View bloggerének!
Azért a kedves mondatok közül is kiválogattuk a legkedvesebbeket:
„…meg vagyok róla győződve, hogy ha ez a széria Amerikában egy neves, nagy kiadó által jelenik meg, akkor a bestsellernek titulált, manapság oly közkedvelt YA fantasyk sorát gyarapítaná ez a sorozat.”
„Azért zengek róla ódákat, mert sokkal jobb, mint némelyik felkapott – khmmm Vörös királynő – YA bestseller, mégse kapja meg a neki járó figyelmet.”
„…jó ötletei vannak az írónőnek és szerintem érdemes rá odafigyelni, mert tehetsége van az íráshoz. A könyv eszméletlenül olvastatja magát, a stílus bejön – bár volt néhány érdekes mondat benne, amin felszaladt a szemöldököm – és a humora szórakoztató.”
A teljes recenzió itt olvasható.
„Nagyon ígéretes írónőt fedeztek fel, úgyhogy mentem is olvasni a második kötetet”
Újabb kritika jelent meg az Anyám teremtményeiről. Köszönjük szépen Mandinak!
Néhány mondat a kritikából:
„Az elején kapunk életképeket Nita nemigazán hétköznapi életéből. A sulis intrika kihagyhatatlan, az erejének bemutatása is nagyon jó. Aztán van egy báljelenet, ahol kijelenti a gyám, hogy eladta valakinek Nitát… Ez volt az a pont, ahol először a fejemet csóváltam, hogy ez nem lesz jó…”
„A stílus egyébként gördülékeny, néha bele van csempészve humor, de ez is néha erőltetett (például annál a báljelenetnél, ahol feloszlatják az ünneplőket).”
„Az első kb. 100-150 oldal azért tetszett, mert akkor még olyan események történtek egymás után, amik úgy hatottak, mintha bármikor tényleg megtörténhetnének.”
A teljes kritika a Mandi könyvtára című blogon érhető el.
Halloweeni őrület
Barczikay Lilla beadta a derekát, és elmegy egy halloweeni buliba, annak ellenére, hogy a jelmeze nem lett túl fantáziadús, pedig egy ideig ragaszkodott elrugaszkodott ötleteihez. Lilla e heti bejegyzése itt olvasható.
„Ami a készülődést illeti, két hete zsongok folyamatosan. Valami kreatív jelmezt akartam, de hiába, semmi használható nem jutott eszembe. Gyakori hibám, hogy amikor egy nagy durranással akarok előrukkolni, az ötleteim átlépik a megvalósíthatóság határát. Pontosabban átrepülnek felette és jó darabig meg sem állnak. A használható elképzelésekhez pedig vagy pénz kell, vagy a kutyám. Akit ugyebár nem kellene az egyetem zsúfolt pincéjébe vinni, aztán elé rakni egy korsó sört. Ennél a pontnál mondtam le a buliról, ahogy egyébként mindig teszem. Majd miután, ahogy említettem, külső sugallatra átléptem elkeseredettségemen, lejjebb adtam az igényeimből.”
A borítókról röviden
Barczikay Lilla magyarázza a bizonyítványát. Az Anyám teremtményei és a Bátyám könnyei borítóképeiről és a miértekről ír e heti bejegyzésében.
„Szóval kaptam egy lányt, aki felveszi a harcot, megveti a hátát, és kiszabadul. Önerőből. És nem, nem unalmában lövöldözik a plafonra, ahogy első ránézésre tűnhet. Nagyon nem. Ha már, akkor is gyászból vagy felindultságból, de unalomból semmiképp.”
Gyűrűk, angyalok és egyéb kabalák
„Mindenkinek van kabalája, legalábbis mindenkinek kellene, hogy legyen” – mondja Barczikay Lilla. Ebből az írásból megtudhatjuk, milyen szerepet játszanak az írónő életében a kabalák.
„Nekem vannak kabaláim, viszem is őket minden vizsgára és megmérettetésre. Érettségin külön gondot jelentett helyet szorítani a feladatsornak az asztalomra halmozott rengeteg étel és szerencsehozó holmi mellett. Azt persze nem hiszem, hogy a kabalateknősöm megsúgná a válaszokat, esetleg a puszta jelenlétével képes szerencsét hozni. Az én kabaláim feladata inkább, hogy emlékeztessenek és megnyugtassanak.”
Forgatókönyv a forgatókönyvhöz
Minden író életében eljön az a pont, amikor elgondolkozik rajta: milyen lenne, ha megfilmesítenék a könyvét. Barczikay Lillánál most jött el ez a pillanat. Erről ír e heti bejegyzésében.
„Természetesen nincsenek tévképzeteim, a megfilmesítés egy nagyon homályos és még annál is távolibb álom csupán. De „temérdek” szabadidőmben néha megengedem magamnak, hogy eljátsszak a gondolattal. És úgy döntöttem, akkor is kihozom belőle a legjobbat.
Először is ott leszek. Mert izgalmas, mert varázslatos, mert új… Mert olyan lesz, mintha a saját képzeletemben sétálgatnék. Másodszor pedig kihasználom.”