Villax Richárd három szerzőtársával Szegeden, a Bibliotékában tartott könyvbemutatót a 88. Ünnepi Könyvhét keretében, ahol többek között tavaly, az Ad Librum Kiadónál megjelent Fanyűvők című könyvéről is beszélgettek.
Részlet szerzői blogjáról:
"Szerencsére ezeket is megszínesítette egy kedves vélemény. Vásárlóim egyike még aznap éjjel kiolvasta a Fanyűvőket, és csupán egyetlen szóval jellemezte: letehetetlen!"
Újabb kritika látott napvilágot Villax Richárd Fanyűvők című könyvéről, ezúttal a Gabó olvas blogon.
„Humora és hangulata van. Magyaros poénok, helyszínek miatt pedig eredeti. (…) Olvasmányos és nem zavaros, nem túllihegett, nem erőltetett, nincsenek nagy csavarok a történetben, kifejezetten szórakoztató olvasmány a Fanyűvők.”
A teljes kritika itt olvasható.
Villax Richárd február 1-jén a Nap Írója volt a Könyvmarketing FB-csoportban, ahol könyvéről és írási szokásairól faggatták az érdeklődők. E heti posztjában az ott feltett kérdésekről és válaszokról számol be olvasóinak.
„Van valami nagyon izgalmas abban, mikor az írogató embert hasonszőrű betűvadászok kérdezik. Ez történt velem a Könyvmarketing nevű FB-csoportban, ahol február 1-jén én lehettem a Nap Írója. Nemcsak a kérdések minőségétől, de az érdeklődés mértéke miatt is meghatottság járta át szívemet.”
A Magyar Horrorportál is kritikát írt a Fanyűvőkről.
Kedvenc részletünk belőle:
„…az alig több mint 200 oldalas regény fordulatokban gazdag cselekményes szövése eléggé olvastatja magát. Humorban sem szűkölködő, ámde valós motivációkkal rendelkező, hús-vér szereplőink mintha csak a mai magyar valóságból léptek volna ki, de a bemutatott helyzetek és különféle szituációk többségét is könnyen magunk elé tudjuk képzelni; ismerősek lehetnek a hétköznapi életünkből vagy éppen a hazai sorozatokból.”
A teljes írás itt olvasható.
Villax Richárd őszintén őrül az újabb Fanyűvők-kritikának.
„Fene a perverz mivoltomat, én is azok közé tartozom, akik szeretnek borzongani. E szenvedélyem kiélésében sokat segít a bizzarium.com! Így óriási örömet jelentett már maga a tény is, hogy írtak könyvemről.
Más kérdés, hogy ezúttal nyugalommal álltam neki a regényről szóló kritika tanulmányozásának. Idáig csak dicséretet és építő jellegű észrevételeket kaptam, előbb-utóbb valaki elveri rajtam a port – gondoltam. Ez a „porelverés” azonban nem most következett be. Így még jobb!
Ettől független gyakorló kritikusként én is vallom: a jó recenzió olyan, mint az ízletes étek. Nem szabad sziruposnak lennie, sőt kell bele egy kis ecet. Ha nincs, azt úgy hívják: piár. Vagy bátortalanság.
Dohoczki Máté írásában – nagyon helyesen – előkerül némi ejnye-bejnye, viszont azon a ponton a Mesterhez, Lőrincz L. Lászlóhoz vagyok hasonlítva – hát ez több, mint megtiszteltetés!
A kritika itt olvasható.”
Villax Richárd e heti bejegyzésében írásról, időről és a következő könyvéről mesél.
„Mit gondoltok, mi az a kérdés, amit szinte minden olvasó, netán újságíró feltesz e sorok írójának? A helyes választ beküldőket Fanyűvők könyvvel jutalmazom! Lehetek gáláns, hiszen én például előzetesen ki nem találtam volna. Nem, nem a „hogyan lettél író” a megfejtés.
A „mennyi idő alatt írtad e könyvet” a befutó! Ami nem baj, csak egy vele a gond: erre a kérdésre lehetetlen jól válaszolni. Az olvasók – akik egyébként nagyon cukik, és imádom őket – hajlamosak a következő fantáziakép követésére.
Az író sétál az utcán, egyszer csak elragadja az ihlet. Mindent félredobva (hogyan?) betér a legközelebbi kávéházba, s az ihletre még néhány rumos kávéval rásegítve hipersebességgel körmöl, egy hétig alig alszik, s máris kész a Nagy Mű.”
Újabb kritika született Villax Richárd regényéről. Köszönjük!
Mutatjuk a kedvenc mondatainkat belőle:
„A Fanyűvők érdekes, olvasmányos regény, olyan a hangulata, mint a magyar sorozatoknak, amiket régebben szívesen néztem. A Kisváros és az Angyalbőrben jutott róla az eszembe, kicsit szatirikus, visszafogottan izgalmas, és ízig-vérig magyar.”
„Az írónők többsége szerintem túlzásba viszi az érzelmek bemutatását, a férfiak meg inkább keveset írnak róla. Az öltözet, a lakókörnyezet aprólékos bemutatása szintén az írónők sajátja, a férfiak ellenben sokkal színesebben és élvezetesebben festik le a tájat és kidolgozottabbak az akciók. Ez a könyv is erősíti ezt a tapasztalatom, bár Viktória és Edvárd belső világáról egész jó képet kapunk.”
„…tetszett a könyv, és bevallom szívesen olvasnék még Mészáros Edvárd oknyomozós kalandjairól…”
Villax Richárd pikáns kezdetű története az első, második és harmadik könyve megírásáról és annak hatásairól elolvasható a szerzői honlapján.
„Elsőként volt Viktória. Szegénykével sokat kísérleteztem. Kisebbfajta gyászélményként tartom számon, amikor úgy éreztem: át kell adnom, hogy szakemberek segítségével még jobban „meg legyen csinálva”. Azt akartam: százak lakásába kerüljön. Egyelőre sikere van, vannak, akik pénzt adnak érte, nálam például 30% engedménnyel meg lehet kapni. De már sok erre szakosodott intézményben kölcsönözhető.”
Villax Richárd e heti bejegyzésében megmutatja olvasóinak életszakaszait: a folyamatot, miként jutott el a regényírásig.
„Pontosan egy évtizede történt. Diszpécserféle voltam egy félig földbe süllyesztett irodában. Azaz: inkább csak lettem volna, ha megszólal legalább egy alkalommal a telefon.”
Villax Richárd a Fanyűvők Facebook oldala mellett elindította közösségi, szerzői oldalát.
„Amellett, hogy tájékoztatom a nagyérdeműt, hogy állnak írásaim ügyei, megpróbálok a hozzám eltalált olvasóknak némi humorbonbonnal kedveskedni. Érdekes, az oldal témájához valamennyire kapcsolódó dolgokról is regélek majd, sőt, bepillantást engedek néha-néha életem nem annyira unalmas szegmenseibe.
Célom a tájékozTATÁS és a szórakozTATÁS. Tehát ez egy „tatás” oldal lesz – szerencsére nem életkoromnál fogva.
Csak egy „olvasópróbát” kérek az első pár poszttal kapcsolatban, és ha bejön, néhány önbizalomnövelő lájk nem ártana mindjárt itt, az elején!”
Az oldal itt érhető el.
