Címke: recenzió

Recenzió Az önzés erényéről

A NeoKohn írt Ayn Rand könyvéről, Az önzés erényéről. A recenzióban kiemelik, hogy „először vehet kezébe az olvasó magyarul nem-szépirodalmi művet az orosz–zsidó származású amerikai író és filozófus tollából. Ayn Randet eddig egy jogi dráma (Január 16-án éjjel), egy önéletrajzi ihletettségű (Fogoly lelkek) és két filozófiai regény (Az ősforrás, Veszett világ) szerzőjeként ismerhette a hazai közönség, de két regénye filmadaptációját (Fogoly lelkek, Az ősforrás) is bemutatták már nálunk.”

A csaknem 20 esszét tartalmazó könyvben „az etikai egoizmus új koncepciójának kidolgozására tettek kísérletet a szerzők, így a könyv az objektivista etika rendszerezett kifejtésének első dokumentuma” – hangsúlyozzák a recenzióban.

A teljes könyvajánló ide kattintva olvasható el.

A Magyar Hang Csizmadia Ervin könyvéről

Csizmadia Ervin nem enged a középen állásból címmel közöl írást a Magyar Hang A hiányzó másik fél, közelmúltban megjelent könyvről. „Izgalmas, ahogy a szerző nagyon különböző világlátású gondolkodókat, hol Frank Füredi vagy Douglas Murray, máskor Daron Acemoglu, esetleg Francis Fukuyama téziseit gondolja tovább” – olvasható a cikkben. Kiemelik, hogy politikával is foglalkozik Csizmadia: „történelmi okokkal magyarázza, miért jóval elfogadóbbak a nyugat-európaiak, mint mondjuk a térségünkben élők, illetve a magyar jobboldaliak a migrációt illetően.”

A Magyar Hang teljes könyvrecenziója itt olvasható el.

A hiányzó másik fél című esszékötet kapható a nagyobb könyvesboltokban, kiadónk webshopjában pedig kedvezményesen vásárolható meg.

Angol nyelvű kiadványban írnak Az európai migráció című könyvünkről

Besenyő János, az Óbudai Egyetem professzora írt ajánlót Glied Viktor új könyvéről, Az európai migráció két arca címűről. A recenzió a Journal of Central and Eastern European African Studies kiadványban jelent meg, ide kattintva olvasható el. A szerző kiemeli, hogy a könyv 15 év kutatómunkáján alapszik, és a migráció különböző aspektusait vizsgálja.

Újabb recenzió Glied Viktor: Az európai migráció két arca című könyvről

A Határrendészeti Tanulmányok 2021/2. számában jelent meg recenzió Az európai migráció két arca című, Glied Viktor jegyezte könyvünkről.

„A rendészeti felsőoktatásban végzett munkám során azt
tapasztalom, hogy érzethetően emelkedik a téma iránt mélyebben érdeklődők száma. Valós igény mutatkozik arra, hogy részletesen, az ok-okozati összefüggések feltárásával lehessen megismerni, miként hat a migráció az Európai Unióra, milyen következményekkel kell szembe
nézni ma, holnap majd a közeli és távoli jövőben, illetve milyen forgatókönyvek születhetnek az emberi vándorlás kezelésére vonatkozóan A jelenség okainak megértésében, jellemzőinek
tisztázásában, annak tömeges méretéből eredő hatások kezelésére irányuló társadalmi és politikai jelenségek megértéséhez jelentős segítséget nyújt Glied Viktor „Az európai migráció két arca” című műve” – írja a recenzió szerzője, Kakócz Krisztián.

Kiemeli, hogy a könyv „lehetőséget kínál arra, hogy társadalmi, politikai és esetenként gazdasági szempontból, szélsőséges érzelmektől mentesen, reálisan tájékoztasson erről a tagadhatatlanul nagy horderejű, az Európai Unió és Magyarország jövőjére is hatással bíró jelenségről. Mindezt érdekfeszítően, olvasmányosan, kerülve a túlzott mélységű szakmai okfejtéseket, közérthetően teszi, a mondanivaló értelmezése nem igényel különösebb előismereteket vagy szakirányú képzettséget”. A teljes recenzió ide kattintva olvasható el.

A lélek meztelensége

Zaka Dóra*

Pintér Zoltán: Vetkőző lelkek

A könyv borítása figyelmet megragadó és elgondolkodtató: két ember jelenik meg, akik a valóságban egymással szemben állnak, azonban lélekben összekapcsolódnak. Lényegében ez a lelki meztelenség, pontosabban annak elérésének folyamata az, ami a könyv címét adja. A szerző Gestalt-terapeuta, tréner és coach, maga a szöveg pedig részben egy belső monológ, részben pedig konkrét terápiás üléseken elhangzottak írásos verziója. A könyv tagolását tekintve szokatlan, újszerű, szinte minden mondat új sorban kezdődik. Stílusában elmélkedő, filozofikus, gyakran kalandozik el a szavak jelentésén is, ugyanakkor időről-időre helyet kap benne egy-egy pszichológusokra vonatkozó vicc is. Rengeteg irodalmi hivatkozás és idézet van a könyvben, Babits Mihálytól Kierkegaardon, Mark Twainen, Arthur Milleren és Thomas Mannon át eljutunk a zenéig, azon belül is Demjén Ferenc A szabadság vándorai című művéig.

A könyv összességében két nagy fejezetre tagolódik. Az első a „Felöltözve” címet viseli és két részből áll, amelyek szintén további alrészekre bomlanak. A második nagy fejezet címe „Átlépni önmagunkon”, ez szintén két részből és további alfejezetekből áll. Bár felépítése rendkívül jól tagolt, mondanivalóját igencsak nehéz összefoglalni, annyira sokrétű.

A könyv számomra legérdekesebb momentuma, hogy végigkíséri a szútra stílus, amelyről megtudjuk, hogy ez az a stílus, amelyben korábban sok bölcseletet írtak. Lényege az volt, hogy ha valamit hat szóval le lehet írni, akkor csak ötöt mondtak el és a hatodikra rá kellett találni. Ennek a hatodik szónak a keresése az, ami többször is visszaköszön a műben. Emellett konkrétan kimondásra kerül, hogy valójában saját félelmei, sértettsége, szégyenérzete, elvárásai, dühe és bizonytalansága az, ami foglalkoztatja. A hozott esetek kapcsán így elkezd gondolkodni saját magáról is. Ahogy halad előre a gondolatfonala mentén, egyszer csak megjelenik benne a fáradtság, a drámamentes élet iránti vágy. Az erről megfogant, üdítően könnyed gondolatai az „Örömterápia” alfejezetben kapnak helyet, majd ismét visszatér a korábbi elmélkedő attitűd.

Összességében a könyv kulcsmondatának a következő tekinthető: „Eddig csak élt, most már tudja is, hogy él”. Ez az első oldalakon tűnik fel először, és több ízben visszatér a könyv során. Ami miatt különösen érdekes ez az olvasmány, hogy egy terapeuta „levetkőzése”, valódi önbemutatása történik benne, hiszen beleszövi a saját terápiáján megtapasztalt élményeit is. Közben pedig boncolgatja a kérdést, hogy mitévők legyünk akkor, ha „levetkőzzük a manővereinket”? Mit csináljunk helyette? Ezek a kérdések inkább költőinek tekinthetők, mint valódi válaszra váróknak. Az író konklúziója is ennek feleltethető meg: „nem tudni, van-e megvilágosodás, de valójában a keresés számít”. Ugyanakkor az olvasókat aktivitásra, visszajelzésre sarkallja, hisz könyvét e-mail címével zárja és várja, hogy az olvasók megosszák vele, milyen emlékek és képek törtek utat bennük a könyvvel való ismerkedés során. A mű elolvasását ajánlom minden filozofikus elmélkedésre nyitott ember számára, aki szívesen belelátna kicsit abba, hogyan gondolkodhat egy terapeuta. Ennek mentén akár önismereti hozadékra is szert tehet az olvasó.

*pszichológus, pár- és családterapeuta jelölt



Hárman párban?!

Zaka Dóra*

Gelsei Bernadett: A hűtlen, a megcsalt és a szerető – A szerelmi háromszög pszichológiája

Ahogy a kezembe vettem Gelsei Bernadett könyvét, hogy megvizsgáljam a borítóját, illetve az ajánlót, nem igazán tudtam eldönteni, hogy egy pszichológiai szakkönyv vagy egy önsegítő könyv fog várni rám a lapok sorain. Valójában a kettő kombinációját kaptam. A szerző döntésmentor, illetve addiktológiai konzultáns, akinek ez az első nyomtatásban megjelent könyve. A húsz év munka- és személyes tapasztalatát összefoglaló írás 290 oldalon keresztül boncolgatja a párkapcsolatok, a megcsalás és a szerelmi háromszögek kérdését.

Az olvasó rögtön a „Bevezetés” indító mondatában közel kerül az íróhoz azzal, hogy utóbbi sajátélményt oszt meg: „Szerető voltam”. Ebből tehát azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy nem egy szakirodalmi áttekintés lesz a könyv, hanem annál jóval több. Ez a kijelentés azonnal felkeltette a kíváncsiságomat, amit csak tovább fokozott, hogy közérthető, olvasmányos stílusban folytatódik a könyv további része is. Szintén az első oldalakon találkoztam a következő megállapítással: „Éppen ezért hiszek abban, hogy szerelmi háromszög megjelenése az életünkben mindig tanít bennünket valamire, amit egyébként nem lennénk képesek meglátni, megtanulni”. Ez számomra, így első olvasásra kissé énidegennek hatott, ugyanakkor most, a könyv elolvasása után, már értem, mire is gondolt a szerző.

Maga a könyv öt részre tagolódik, ugyanakkor ezek nem határolhatók el élesen egymástól. Az első részben általánosságban a hűség és hűtlenség témája kerül kibontásra, majd a második fejezetben már konkrétan a szerelmi háromszög pszichológiájáról olvashatunk. Így tehát a kapcsolódó pszichológiai elméletektől eljutunk a szerelmi háromszög résztvevőiig, mindegyiknek egy-egy külön fejezetet szentelve, ez adja ki a további három fejezetet. Szintén a könyv első felében kap helyet a két leggyakoribb hűtlenségi helyszín, az internet és munkahely bemutatása. Kitér az okokra, a kialakulásra és a viszony fenntartásának lefolyására, konkrét példákkal bemutatva, hogy az olvasó számára átélhető legyen ezeknek az életszerűsége.

A szerző szemlélete a témáról már a könyv elején elénk tárul. Gondolkodásmódja szerint „a párkapcsolatban, egyéb más emberi kapcsolatokban a hűségre való törekvés lehet egy cél”, nem kezeli azt a párkapcsolatok alapvető adottságaként. Ez a látásmód hatja át mindvégig azt, ahogy gondolkodik az egyes szerepekről. Konkrét eseteket hoz, olyanokat, amelyekkel a saját munkája során találkozott, illetve amelyet ő maga élt meg, amíg szeretőként volt jelen egy férfi mellett. Ezeket a példákat aztán a témában való elmélyüléssel együtt tovább részletezi. Szót ejt néhány releváns és a párkapcsolatok pszichológiájának szempontjából elengedhetetlen elméletről, így a Sternberg nevéhez fűződő „szerelem háromszög” elméletéről, a szeretetnyelvekről, valamint a párkapcsolatok fejlődési szakaszairól, amelyeken át elvezet az út az érett felnőtt párkapcsolatig.

Több szempontból megjelenik a szerelmi háromszög függőséghez való hasonlítása – ez nyilván a szerző szakmai orientációjából is adódik, ugyanakkor releváns összefüggéseket tár elénk ez a nézőpont is. Ezen kívül végigvonul a könyvön a szerző által megalkotott, úgynevezett „csápelmélet”, amely azt hivatott szemléltetni, hogy hogyan és miért kezdenek és tartanak fenn az emberek szerelmi háromszögeket. Elmélete szerint mindannyian száz csáppal kapcsolódunk a párunkhoz, azonban megeshet, hogy nehézségek vagy akár az idő előrehaladtával ezen csápok közül néhány leesik és már nem talál új kapcsolódási lehetőséget az alapkapcsolatunkban. Ilyenkor új felületet keres, amihez csatlakozni tud, így kerül a képbe a szerető. A teljesség igénye nélkül felsorol több olyan területet vagy párkapcsolati jellemzőt, amelyek kiemelt jelentőségűek, mint például a spontaneitás vagy a szexuális izgalom. Az ezeket képviselő csápoknak elengedhetetlenül tapadniuk kell valahova. E területek valójában azok a hiányok, amelyeket a legnehezebb elviselni egy párkapcsolatban, emiatt minél hamarabb arra törekszünk, hogy betöltsük őket és a leesett csápjaink kapcsolódni tudjanak valakihez. Egyidejűleg ezek a hiányterületek azt is kijelölik, hogy mivel lenne dolgunk az alapkapcsolatunkban.

Mint már említettem, külön fejezetet szentel „A hűtlen”, „A megcsalt” és „A szerető” szerepeknek. Különösen érdekes, hogy mindegyik szerepet különböző szakaszokra és alszakaszokra osztja: így például a hűtlen fél szempontjából a hűtlenségi viszony kapcsán megkülönbözteti az incselkedés, a beleengedés és a felismerés időszakát, majd a hűtlenségi viszonyból való kilábalás kapcsán a beismerés, a bizonytalanság, illetve a visszatérés időszakát. Ezután a felsorolás után pedig minden szakasz kapcsán kifejti az oda kapcsolódó releváns eseményeket, kimeneteli lehetőségeket és felmerülhető nehézségeket. Futólag érinti a gyász kérdését is, amelyet a megcsalt fél érzelmeihez hasonlít, amelyek a megcsalás feldolgozása során jelennek meg benne.

A könyv egyedülállóságához hozzájárul, hogy mindegyik élethelyzet kapcsán megemlíti, hogy milyen érzéseket élhet át a résztvevő, és hogy ezek bár kellemetlenek, megjelenésük mégis teljesen természetes. Szintén kitér arra, hogy adott helyzetből miként lehet kilépni és közben milyen akadályok kerülhetnek felszínre. Tehát nemcsak elméleti szinten kerülhetünk közelebb a szerelmi háromszögek megértéséhez, hanem konkrétumok is a rendelkezésünkre állnak a könyv elolvasása után. Ami pedig még gyakorlatiasabbá teszi az egészet: az önsegítő feladatsor, ami a három, szerepeket bemutató fejezet után található. Ezek egyrészt azt mozdítják elő, hogy rápillantsunk, hányadán állunk most az alapkapcsolatunkkal, illetve a szeretői viszonyunkkal, valamint segít tisztázni az érzéseinket és a saját felelősségünkre is rávilágít. Ezáltal nemcsak a viszony kapcsán keletkezett negatív érzelmek feldolgozásához járul hozzá, hanem az önismeretet is tágítja.

Összességében elmondható, hogy a szerző kedveli a kategorizálást – gyakran ír különböző témákról úgy, hogy azokat kategóriákba sorolja, mint például az embereket, aszerint, hogy a megcsalást miként tudják feldolgozni: úgy, hogy semmit nem tudnak róla vagy úgy, hogy mindent tudnak róla, hogy csak egyet említsek. Szintén több alkalommal hangsúlyozza, hogy a bemutatott példákban szereplők „alapvetően rendes nők vagy férfiak, mégis belekeveredtek egy szerelmi háromszögbe, annak ellenére, hogy úgy gondolták, ez velük soha nem történhet meg”.

Hogy kinek ajánlanám? A szerző megfogalmazása szerint a könyv „elsősorban azoknak szól, akik szerelmi háromszögben rekedtek (…) és tehetetlennek érzik magukat”. Én a magam részéről, magánemberként bárkinek tudnám ajánlani, aki szeretne erre az amúgy kényes témára egy nagyon más, új szemszögből ránézni. Továbbá, mivel szinte elkerülhetetlen, hogy akár egyik szerepbe belekerüljünk, akár az ismerősi, baráti körünkben szembesüljünk hasonló helyzettel, nem árt, ha tudjuk mi állhat a háttérben és mik a lehetőségeink. Emellett pszichológusként, pár-és családterápia során gyakori, hogy megcsalással, féltékenységgel dolgozunk, így a könyvből kapott szemlélet ott is abszolút hasznosítható.

*pszichológus, pár- és családterapeuta jelölt

„Meg voltam róla győződve, hogy pánikbeteg vagyok”

A pánikbetegség nem is olyan ritka jelenség. Szinte mindenki tapasztalta már saját magán, vagy a környezetében valakin. Aztán van olyan is, mikor találunk egy könyvet, vagy egy ismerőst, és megnyugodhatunk, ez mégsem az, amire gondoltunk.

Köszönjük az értékelést Nagy Judit: Üsd ki a pánikod! című könyvéről az Anya olvas blognak.

„Ekkor talált rám a könyv, és jelnek vettem, így gyorsan el is olvastam. Hogy mit találtam benne? Először is rávilágított, hogy nem vagyok pánikbeteg, hurrá! Úgyhogy köszönöm Nagy Juditnak, hogy felvilágosított, mert lehet életem további részét abban a tudatban kellett volna leélnem, hogy pánikos vagyok.”

A teljes bejegyzés itt olvasható.

Könyvértékelés: Férfiműszak

Úgy tűnik, Domszky László Férfiműszak című könyve megosztotta a közönséget. Kaptunk pozitív és negatív kritikát egyaránt. A média számos fórumon készített interjút a szerzővel, mutatta be a könyvet. Ezúttal arra is kíváncsiak voltunk, mit szól a meleg közönség. Köszönjük az értékelést Szilviónak, az Egy meleg srác olvas blog szerzőjének.

A teljes értékelés itt olvasható.

Annyira, de annyira olvastam volna még tovább

A My Relationship with Books blog írt Barczikay Lilla Szobortánc című regényéről.


Azt eddig is tudtam, hogy fiatal kora ellenére mennyire tehetséges Barczikay Lilla, de csak most a Szobortánc kapcsán döbbentem rá arra, hogy nemcsak több száz oldalon keresztül tud maradandót alkotni, hanem akár 160 oldalon át is. Hihetetlen, hogy mennyire rövid ez a kötet, mégis annyi minden történik benne, tömör, nincsenek benne holtvágányok és a kellő helyeken kezd izgalmas, furcsa vagy éppen szokatlan lenni. Annyi biztos, hogy nem egy szokványos könyvet foghatunk a kezünkbe.

Eddig nem igazán értettem a borítót, kicsit félelmetes is, de ahogy ledaráltam az oldalakat minden megvilágosodott és értelmet nyert. Kevesen tudják, de ha Lilla elkezd írni, akkor ott kő kövön nem marad szárazon. Nagyon jól ért ahhoz, hogy odaláncolja az oldalakhoz az olvasót és ne engedje el. Igaz, hogy merőben eltér az eddigi írásaitól, mégis annyira lillás. Az egyik specifikuma, hogy nagyon erős karakterekkel dolgozik. Enélkül nem is lenne igazán teljes az élmény, hiszen mindegy, hogy negatív vagy éppen pozitív hősökkel nézünk szembe az biztos, hogy erős személyiségekkel rendelkeznek, de itt még szóba jön a belső vívódás is és egy olyan oldalát mutatja meg az írónő, ahol nem riad vissza a sötétségtől, a megborzongatástól vagy éppen a vérontástól. Alapvetően két lány története lapul meg a sorok között. Ezek párhuzamosan futnak, mégis egy ponton, ahol összefutnak válnak igazán feledhetetlenné, s stílszerűen itt is ér véget a kötet, amikor már igazán beindulna a cselekmény, hiszen javarészt az okokat és a különleges események előtti magyarázatot mutatja be a Szobortánc. Amolyan alapként szolgál a továbbiakra nézve, mivel biztos vagyok benne, hogy nem ér véget ezzel az egy kötettel, amiatt is nem, mivel nincs lezárva, függővéges és még szívesen olvastam volna tovább, hogy jobban megismerjem a karaktereket és a kialakuló helyzetet.
A cselekmény már az elejétől kezdve misztikus, hátborzongató, s ez nem is lehetne másképp, mivelhogy a két főkarakter sem mindennapi jelenség. Adott két különleges lány, akik olyanokra képesek, amikre sokan nem, legalábbis Temi esetében. Eleve a helyzete, amibe belerakta Lilla nagyon érdekes, és ha hiszitek, ha nem de néha igenis érdemes kitágítani a spektrumunkat és olyan elsőre a komfortzónán kívüli kötetnek is esélyt adni, mint a Szobortánc. A cím is jól kivitelezi azt, amire maga a kötet épül. Gondolom sokan elgondolkoztatok már azon, hogy mi lenne, ha a szobrok életre kelnének. Lilla is ezt tette és egy olyan keretet adott ennek a vágyott jelenségnek, ami tökéletes regényalapnak bizonyult.

Kép forrása: http://myrelationshipwithbooks.blogspot.hu

Temi mellett Lynn különcsége is megmutatkozik. S ha hiszitek, ha nem de elég sokáig gondolkodtam azon, hogy akkor ő most ember vagy valami egészen más, amihez hasonlóval még sohasem találkoztam az olvasói pályafutásom alatt. Aztán, ahogy egyre közelebb értem a kötet végére tudatosult a válasz. Magát a cselekményt eseménydúsnak, néhol hátborzongatónak és felettébb izgalmasnak titulálnám, s emellett még olyan érzékletes leírásokkal és hasonlatokkal is meg van spékelve, ami egy újabb pont amellett, hogy ne lehessen letenni és egy ültő helyben kelljen elolvasni. Maguk a fejezetek felépítése nagyon jól meg lett oldva. Nem túl hosszúak, de nem is túl rövidek, s ahhoz pont elegek, hogy fenntartsák a figyelmünket végig a mű során, arról nem is beszélve, hogy az elcsepegtetett apró információk nem engednek szabadulni a bűvköréből és nem elég az a 160 oldal, amit a kötet ad. Annyira, de annyira olvastam volna még tovább. Imádtam, ahogy Temi és Lynn szála összefonódik, de nem igazán tudtam kiélvezni, hiszen mire kettőt pislogtam huss már vége is lett. Nem volt elég időm feldolgozni azt az adrenalinlöketet, amit ad, de legalább van mit várni a következő kötetben.

A teljes bejegyzés itt olvasható.

Egyszerűen nem jutok szóhoz!

Újabb véleményt kaptunk Barczikay Lilla Szobortánc című könyvéről! Köszönjük az értékelést a Lap lap után blognak.


„Ó, te jó ég… Egyszerűen nem jutok szóhoz! Annyi minden történt ebben a 160 oldalban, hogy azt megfogalmazni is lehetetlen. Annyi kérdést hagy megválaszolatlanul, annyi lehetséges végkimenetelt bocsájt előre az írónő, hogy az már hihetetlennek minősül – felháborító, s lenyűgöző egyben. Olyan sok gondolat kavarog a fejemben, a temérdek érzelemmel együttesen, hogy nem hagy nyugodni a tény, hogy mégis mi jöhet ezek után? És a legfontosabb: miért?

„Miért hiszik, hogy sikerrel járhatnak, miután ő maga újra és újra elbukott?”

A rengeteg izgalmas jelenet és a megannyi titok közt lavírozva egy olyan könyvet olvashattam Lillától, ami egyszerre adott meg nekem mindent, és hagyott bennem egy hatalmas, tátongó űrt.

Az írónő elképesztő fantáziával lett megáldva, s higgyetek nekem, akkora öröm volt egy egyedülálló alapkoncepción nyugvó fantasztikus-misztikus kötetet olvasni! Ráadásul egy magyar szerző tollából!

Úgyhogy kedves molyok, ha kíváncsiak vagytok, milyen lehet, ha a szobrok életre kelnek körülöttetek, és nem rettentek vissza a kínzó várakozástól, ami a felsejlő titkok megfejtését illeti, vessétek bele magatokat ebbe a könyvbe! Felejthetetlen élmény lesz, azt én is garantálom. 😉

Csillagozás: 4,5 / 5

Ajánlom… mindenkinek, aki egyszerre vágyik valami eredetire és hátborzongatóra.”

~Anna

A teljes értékelés itt olvasható.