Dua Podagra: Szélnek hagyott lovagok

Toras, egy egyszerű fent-földi paraszt fia, a varázslók előtti lovagi korról ábrándozik, s szívére hallgatva vét a vidék törvénye ellen. Átkozottként kel útra, hogy szembenézzen saját félelmeivel, álmaival, barátsággal, árulással, s hogy megtudja, mit ér az igaz szív...

A kard egyetlen villanással került elő, s Toras, lendülettel előretörve egyetlen vágással szelte ketté a haramiát, aki a hetedik gyermeket taszigálta a sorba. Három társa egy kupacban ácsorgott, fel sem fogták, mi történik, mire Toras már előttük állt, s újra lecsapott. Nem is gondolkodott, csak kicsavarta ez előkerülő tőrt a következő haramia kezéből, majd egy erős, határozott mozdulattal lefejezte. Vérben ázva néztek egymásra a negyedik gonosztevővel, aki ugyan kardja után nyúlt, azonban döbbenetében és félelmében kiejtette kezei közül, s még azt sem hitte el, mikor már szívében érezte a másik pengéjét.