Kertész Viktor: Egyszerű? Bonyolult?

Mi a csoda az az Occam borotvája? Miről nevezetes matematikai szempontból a hét königsbergi híd, amelyekből ma már csak öt áll? Mik a gráfok? Az emberiség történetében kik használtak először nullát? Mi köze van a Fibonacci-számoknak az aranymetszéshez? Mi a közös a ciklonokban, a galaxisokban és a napraforgó termésében? Milyen ütemben növekszik a számítógépek teljesítőképessége? Mitől függ a digitális kép tárolásihely-igénye? Mi lehet a felesleges információ haszna? Mi a különbség az egy- és a kétkulcsú titkosítás között? Hány könyvben férne el leírva a ma ismert legnagyobb prímszám? Mi a Zénón-paradoxon, és mi a feloldása? Miről nevezetes a Koch-hópehely? Mik azok a platóni testek? Melyik filozófus vallotta, hogy az állam célja a szabadság? Mi az utazóügynök problémája? Honnan ered a szúdoku? Mi a huszárvándorlás-probléma a sakkban? Miért visszacsatolás az öntudat? Milyen veszély fenyegeti a függőhidakat? Miért fontos a hangszereken a rezonátortest? Hogyan lehetséges, hogy a Naprendszerben a bolygók keringése (a Földé is) kaotikus? Lehetséges-e hosszú távú meteorológiai előrejelzés? És egy külön érdekesség: a fríz Franeker városának milyen magyar vonatkozása van?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszik a könyv választ adni annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk az egyszerű és bonyolult kapcsolataihoz, és annak megértéséhez, hogy mivel foglalkozik a KOMPLEXITÁSELMÉLET, a tudományok egyik legújabb ága.

„Borzasztó lenne, ha mindannyian egyformán gondolkodnánk” Interjú Kertész Viktorral

Nála nem foglalkozási ártalom, hogy a világ jelenségei mögött mindenütt matematikát lát, de az sem veszít semmit, aki nem így gondolkodik – hangsúlyozza Kertész Viktor matematikuspofesszor. Új könyve, az Egyszerű? Bonyolult? kapcsán mesél az ismeretterjesztő könyvek megírásának nehézségeiről, és a matematikatanítás hiányosságairól. A Könyv Guru interjúja