Pap Éva Magdolna: Fénylő csillagaim

Éva közel negyvenévesen egy váratlan tragédia következtében elveszíti férjét, egyedül marad két fiával. Az addigi kényelmes, de kissé ellaposodott élete gyökeresen megváltozik. A kezdeti bénult fájdalom, elesettség és gyász hónapjai után lassan összeszedi magát, és valamilyen furcsa szabadság-érzésben lubickolva utazgatni, szórakozni, flörtölgetni kezd. Kapcsolatból kapcsolatba ugrik, míg megtalálja a teljes boldogságot második férje oldalán, akit élete szerelmének érez.

Mikor már minden egyenesbe jön, sőt tökéletesnek tűnik, az élet újabb kihívást állít elé. Mindig is depresszióval küzdő, de viszonylag jó életet élő nagyfia egy szakítás következtében egyre rosszabb állapotba zuhan. Hónapokig tartó küszködése majdnem tönkreteszi az anyát és a családot, míg bekövetkezik minden szülő rémálma: a fiú eltűnik.

Ebben az igaz történetben szinte minden benne van, amit csak a sors hozhat: fájdalom, betegség, gyász, reménytelenség, féltékenység, remény, szerelem, boldogság. Az élet hullámvasútján ülve megtalálható-e újra és újra a nyugalom, boldogság és lelki béke?

„Az írás segített megőrizni a józan eszemet” - Interjú Pap Éva Magdolnával

„Nincs két egyforma ember, nincs két egyforma szerelmi történet, nincs két egyforma gyász” – mondja Pap Éva Magdolna, aki férje és fia elvesztésének történetét, valamint a két tragikus esemény közti más nehézségeit és új szerelmét írta meg Fénylő csillagaim című önéletrajzi kötetében. Miért nem szabad lebecsülni a szerelem és a depresszió erejét? Mit lehet önmagunkról tanulni egy terápiás könyvírás során? És mit volt a legnehezebb megírni a sok nehézség közül? A Könyv Guru interjúja