Vida Gusztáv: Ez van

Ez van… Vagyis, hogy volt. Mára még színtelenebbé vált a világ – a vadászatban is. Szerencsémre még elcsíptem azt az utolsó öt-hat évet, amikor csak az ment, akit igazán érdekelt. Vagy, akinek kellett valami. Hazajövünk, nappal lesz. Megyünk dolgozni, kommunikálunk, a család. Folynak az évek… Mennyi titkot hordozunk magunkban! Mert, majd’ mindegyiknek nyoma van, hivatalosan. De ki tudja, hogy miként is volt valóján azon az éjszakán. Csak mi. Magunkban hordjuk. Elképedek tisztázva a régi szövegeket. Ez én voltam? Ötödét se vállalnám be már. Mások se. Változunk. A világ is. Denaturált lett. (Mint Afrika.) De még itt, az van. Azt mesélem… Nem viszem a sírba.

[Magyar Vadászlap márciusi száma]()

A szerző első, "Volt egyszer egy Gencs" című, két esztendővel ezelőtt megjelent kötetével már letette a névjegyét a magyar vadászirodalom asztalára. A 2016-ban napvilágot látott kötet rendhagyó stílusa ellenére - vagy talán éppen annak köszönhetően - kedvező fogadtatásra talált. Az egyéni, sajátos kifejezésmód ezúttal is megmaradt, azonban új történetekkel lehetnek gazdagabbak az olvasók, ha kézbe veszik ezt a vadonatúj elbeszélés-gyűjteményt, melybe érdekes, egyéni látásmódjáról tanúbizonyosságot tévő véleményhalmazt is belecsempészett az író. Ez a moralizálás viszont jottányit sem terpeszkedik rá a mondanivalóra, sőt értékesebbé teszi a kiadványt...

Recenzió - Ez van (Nimród)

Úgy írta meg második vadászkönyvét, hogy ez az elsőnek a második része. Két éve teljesen új hangot hozott a magyar vadászirodalom rengetegébe Vida Gusztáv (Volt egyszer egy Gencs, 2016, Ad Librum). Melankolikusan, filozofálva mörcögő középkorú bika szólalt meg ebben a nagy, álmos dzsungelben. Rendkívül egyéni és nagyon irodalmi hangon. Túl sok minden nyomta már a szívét, hosszú volt strófa, elsőre csak a felét adták ki, most aztán megjelent a másik fele is. De nem a resztli, hanem amazzal egyenértékű anyag. A két kötet együtt ad kerek képet a szerző vadásszá válásának és kezdeti éveinek titkairól.

Mert Vida mindig úgy ír, mintha titkot mesélne.

Ízelítő

Nemrég jelent meg Vida Gusztáv legújabb könyve Ez van címmel. Most ebből hoztunk részletet.

“Mi, vadászok talán többen írunk, mint olvasunk”

“Valóban sok a kerítés, a drót, a korlát. Nem csak képletesen. Fogják a kezed, szűkül a szabad terület” – említ néhányat az utóbbi évek változásai közül Vida Gusztáv, aki vadásznovelláinak második kötetét adta közre Ez van címmel. A Könyv Guru kiadó gondozásában megjelent gyűjtemény szerzője az interjúban kitér arra, hogy miért ismerszik meg igazán az ember vadászat közben, miben különbözik a kötete más vadászirodalomtól, és hogy miért volt könnyű felidéznie a 20 éve történteket.