Ezt üzente Végh-Fodor Mónika a Katolikus Rádió hallgatóságának a két ünnep közti időszakban, amikor is Mesetréning című könyve kapcsán nyilatkozott többek között arról is, hogy a tréning felépítése milyen módon tudja önismerethez segíteni egy hónap alatt a felnőtt olvasókat.
„Fontos dolog, hogy a mesék, népmesék nem pusztán a gyerekek szórakoztatására jöttek létre, hanem a felnőtteket is megszólítják. A népmesék a felnőtt életnek a lelki trénerei és a mesetréning is ebből indul ki.” – nyilatkozta a szerző, aki azt is elárulta, hogy maga a meseterápia egy nagyon komplex módszer, ami mindenképp azt célozza meg, hogy a lelkünkhöz utat találjanak a mesék és megérezzük, hogy ezek olyan forrásszövegek, amelyek tényleg az életnek a szabályait és lehetőségeit tanítják meg. Teszik mindezt érdekesen és hasznosan, nem pedig unalmas, didaktikus módon, hanem azokkal a képes, szimbolikus eszközökkel, amelyek anélkül is megszólítják az embert, hogy igazából azokat túl kellene magyarázni.
A beszélgetés itt hallgatható vissza.
Szerzőnkkel történt kategória bejegyzései
„Réka szuperül összehozta ezt a könyvet”
A Szofisztikált Macskán elismerő beszámoló jelent meg Szeder Réka Puncsapuk című könyvéről.
A szerző – aki elmondása szerint – nagyjából sosem olvas riportkönyvet, a megérzéseire és természetesen nagyfokú kíváncsiságára hagyatkozva vette kezébe Réka könyvét: „ha akarom, ha nem, a lelkem mélyén engem is nagyon foglalkoztat, hogy vajon mi veszi rá az embereket arra, hogy anyagi juttatások fejében testi (és nem ritkán érzelmi) kapcsolatot létesítsenek másokkal” – olvashatjuk a könyvajánló bevezetőjében.
Az írás, amit teljes egészében itt lehet elolvasni, arra is kitér, hogy mennyire jó, hogy Szeder Réka képes volt objektív maradni sugar daddy férfiakkal készített interjúi során, illetve, hogy olyan aspektusait is megmutatta a témának, amire elsőre nem is gondolnánk…
„Akiket érdekel a téma vagy a motiváció és nem ódzkodnak a néhol obszcén szókimondástól, azoknak igazi csemege lesz a Puncsapuk, de arra készüljetek, hogy nem könnyű olvasmány. No nem szó szerint, mert olvastatja magát, hanem azért, mert tényleg megüli a gyomrot és egy kicsit a lelket is.” – írja szofisztikáltmacska könyvajánlójában
A fotó forrása: https://szofisztikaltmacska.blog.hu/
Ha szerencsés az ember, mesék kísérik gyerekkorában
A mesék csodálatos világáról és személyes, népmesékhez kapcsolódó élményeiről is beszélt a Bonum Tv adásában Végh-Fodor Mónika Mesetréning című könyve apropóján.
A beszélgetés során a szerző azt is megosztotta a nézőkkel, hogy milyen konkrét élethelyzetek feldolgozásában, megértésében adtak segítségét számára a népmesék, hiszem ezek a történetek nemcsak gyerekeknek szólnak. „A népmesék a felnőtt kultúra számára hoznak információkat, és innen kiterjedve a gyerekszobák világába is” – magyarázta az interjúban a Mesetréning szerzője.
A népmesék és a meseterápiák kapcsán nagyon praktikusan megmutatható a hétköznapi életben, hogy hogyan tudjuk használni azt az ősi tudást, amit a népmesék kínálnak nekünk.
Ha szerencsés helyre születik az ember az életben, akkor mindenképp a gyerekkorát mesék kell hogy kísérjék, szülőként pedig ez egy törekvés is kell legyen, hogy mesékkel itassuk át a gyerekkort.
Végh-Fodor Mónika a Mesetréning folytatásáról is nyilatkozott a Bonum Tv műsorvezetőjének. Jelenleg egy meseterápiás regényen dolgozik, aminek az alapötlete az volt, hogy hogyan tudja történetbe ágyazva közel vinni azt az olvasókhoz, hogy megértsék a kapcsolatot a mesék és az életük között.
Az interjú itt nézhető vissza.
De mi lesz a 31 nap után?
Végh-Fodor Mónika szerint nagyon fontos tudatosítani, hogy a kívánságainknak milyen következményei vannak. Ezt mérlegelve érdemes megfogalmazni őket. A Cinkotai kántor története (Mátyás király meséje) jó példa erre. A mesék jó útmutatóul szolgálnak a felmerülő kérdésekhez, az önismereti úthoz.
A Rádió Dabas műsorában azonban felmerült a kérdés, hogy mi történik a 31. nap után. Végh-Fodor Mónika szerint a 31 napos Mesetréning alatt kiderül, hogy ez a módszer passzol-e a személyiségünkhöz vagy sem, befogadható-e, használhat-e, rutinná válhat-e. Szerinte nincs olyan módszer, amely mindenkire alkalmazható, emiatt fontos kipróbálni.
A Rádió Dabas teljes interjúja itt hallható.
Én már választottam hazát… könyvbemutató
Egy ember és egy család sorsa gyakran szorosan összefügg egy egész népcsoport sorsával. A Mayer Antal által megírt, fia által könyvvé szerkesztett élettörténet is egy ilyen tipikus életút a soknemzetiségű Délvidékből, emelte ki Ambach Mónika, a Zentrum igazgatója, miközben köszöntötte a megjelenteket a Zentrum-Programme im HdU keretében szervezett könyvbemutatón október 17-én a Magyarországi Németek Házában.
Sándor Boglárka, az est moderátora elmondta, hogy igyekeznek minél többféle szempontból bemutatni a kötetet, ezért is hívták meg az Ad Librum Kiadó vezetőjét, Soós Gábort, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársát, Eiler Ferenc történészt is.
Az „Én már választottam hazát…” című könyvből Radics Zsuzsanna által felolvasott részletből kiderült, hogy igen részletesen megírt, fordulatos, nemcsak a szűk családot érintő történetet vetett papírra a szerző.
Tompa Andrea író, színikritikus a kötettel kapcsolatos reflexióit felvételről ismerhette meg a közönség. Kifejtette, hogy fontos közösségi és személyes feladatunk múltunkkal foglalkozni. Nemcsak állami ünnepségek, szobrok, emlékbeszédek tudnak hozzásegíteni annak dicsőséges vagy akár szégyenletes, traumatikus pillanatainak elfogadásához, hanem a személyes történetek – az akár nemzedékeken áthagyományozódó – családtörténetek is. Ennek kapcsán igen fontos, hogy Mayer Antal meg tudta írni a saját családjának a történetét, mely nemcsak az ő története, hanem a közösségé, a német kisebbségé is.
Soós Gábor ehhez kapcsolódóan ismertette a kiadó szempontjait, mely pont abból az aspektusból igyekszik személyes történeteket megjelentetni, hogy azt a szélesebb közönség is megismerhesse. Mayer Antal könyve esetében különösen könnyű dolguk volt, mert a szerkesztő, Mayer János tudományos igényességgel dolgozta át édesapja írását, így lábjegyzetekkel is ellátta azt, miután csak egy korrektúrára volt szükség a kiadó részéről.
A történész szemszögéből Eiler Ferenc mondta el gondolatait a lejegyzett történettel kapcsolatban, melyet egy nyitott szemmel járó kisfiúból lett felnőtt visszaemlékezéseként ismerhetünk meg, amit már nyugdíjas pedagógusként vetett papírra. A történetben Bezdán-Baja-Bátmonostor-Somberek-Bátmonostor-Dávod-Csátalja, a szerző életének legfontosabb állomásai kronologikus sorrendben követik egymást.
Egy egyedi, egyéni történet bontakozik ki, melyben a szerző az olvasónak több ponton is felkínál azonosulási, csatlakozási lehetőségeket, hogy az olvasó ráismerhessen akár saját vagy szüleinek, illetve nagyszüleinek történeteire, ugyanis akinek szerencséje van, hallhatta még az idősebb generációk elbeszéléseit. A történetekben leírja, hogy hogy néztek ki a többnemzetiségű bácskai falvak, a hétköznapok, a munka világa a felnőttek és a gyerekek mindennapjai, az iskolai élet, a család és a település szűk és tágabb környezete, a családi hierarchia. De kitér a háborúra, a frontokra, a megtorlásra és a bosszúra, a gádori (Gákova) táborra, a menekülésre is, miközben empatikus marad különböző származású szereplőit illetően. Megismerhetjük a kisemmizettséget, a kiszolgáltatottság érzését, a családban történt traumákat, tragédiákat, a fogságba esett apa hiányát is. A gördülékeny, lendületes stílusban írt szöveg kétharmad része önéletrajz, az író gyermekkorát feldolgozó 1938-1948-ig történt eseményeket tartalmazza. A fennmaradó egyharmad rész kis esszékből áll, a Bácska Magyarországon maradt részein élőkről szóló, részben itt levő németekkel is kapcsolatos írások.
A könyv keletkezéstörténetéről Mayer János szerkesztő, a szerző fia mesélt. János édesapja évtizedeken át hordozta a gyermekkori traumákat, melyek mai fejjel is feldolgozhatatlannak tűnnek. Nyugdíjba kerüléséig évekig fontolgatta emlékei lejegyzését, majd a Bajai Honpolgár közölt részleteket az írásból, ezt követően már nem foglalkozott tovább a megjelentetéssel. Végül halála után tíz évvel sikerült a fiának újraszerkeszteni majd kiadni az írásokat könyv formájában, melyből a bemutatót követő fogadás alatt a kiadó egyéb kötetei mellett meg is vásárolhattak a jelen levők.
Frei Nándor
Fotó: Grund Lajos
Forrás: Zentrum.hu
Mikor lesz az udvarlásból sugar viszony?
A pénzért vett szex mindig megosztja az embereket, de ebben az esetben is csak erről van szó? A KaposPont Szeder Rékát kérdezte a sugaring jelenségről, hamarosan megjelenő interjúkötete kapcsán.
– Elítéli-e ezt a jelenséget, megismerve néhányat a szereplők közül? Mekkora kutatómunka előzte meg a kötetet?
– A múlt november elején kezdődött munka során kezdtem megismerni a különböző interjúalanyaim véleményét, történetét, motivációit, ezután kicsit enyhült a nézetem velük kapcsolatosan. De csak mint az emberi jellem, és nem mint a tevékenység felé. Érdekes módon a 22 interjúalanyom közül mindannyian másképp fogalmazták meg, hogy mi is az a sugaring, és ők hogyan csinálnák, csinálják. Illetve felmerült sokszor kérdésnek, hogy egy elhalmozós udvarlás, ami csak egyoldalú, mikor csap át sugar viszonyba. Sokan már az elején kijelentették, hogy nem azért léptek fel az oldalra, hogy szexet vegyenek. Csupán ez a site mentes a tabuktól, így nincsenek felesleges körök.
A teljes interjú itt olvasható.
„Ez befektetés a jövőbe”
A soline.hu interjúja Szeder Rékával a Puncsapukról.
Huszonkét férfi egy kötetben. Egy dolog közös bennük mindannyian sugar daddyk, akik egzisztenciával rendelkeznek és ezt megosztják fiatal, csinos lányokkal is. Szeder Réka októberben megjelenő Puncsapuk című könyvében ezekről a különleges kapcsolatokról ír.
– Megtehetik, hogy eltartsanak valakit, de megjegyezték, hogy intelligens nőt keresnek, akinek vannak céljai, nem 40–50 kiló húst vesznek, hanem támogatják egy fiatal, csinos lány elképzeléseit. Befektetésnek tekintik a legtöbben ezt a tevékenységet – mondta el Szeder Réka. Van, aki alkalmi társaságra vágyik, de volt olyan férfi is, akinek két-három évig tartott ez a különleges kapcsolata. Interjúalanyaira egy online oldalon akadt rá Réka, többségük 40 körüli, a lányok viszont 18–25 év közöttiek.
A teljes interjú itt olvasható.
Mesék a hétköznapi gyakorlatban
A Bonum Tv kultúra rovatában Végh-Fodor Mónika újabb kulisszatitkokat árult el Mesetréning című könyvéről. Szerinte azok a felnőttek sem foglalkoznak a mesékkel, akik a gyerekeiknek gyakran olvasnak. Ilyenkor is úgy vélekednek, hogy az nem nekik szól, tulajdonképpen eltartják maguktól, és pont emiatt nem veszik észre, hogy igazából nekik szól, hiszen a felnőtt élet problémáit dolgozza fel.
A kötetben népmesék és műmesék is helyet kaptak. Fontos, hogy hagyjuk, hogy érzelmileg hassanak, és ne irodalmi érdeklődéssel forgassuk, így lesz esélyünk, hogy a megfelelő mesével találkozzunk a megfelelő élethelyzetben.
A gyakorlatok pedig rávezetnek, hogy a mesék által megfogalmazott szabályok mentén haladva pozitív irányba fordíthatjuk az életünket.
A teljes interjút itt érhetik el.
Könyvvita Támba Renátó „Gyermekkor a vásznakon” c. kötetéről
2018. október 3-án sor került Támba Renátó „Gyermekkor a vásznakon. A dualizmuskori gyermekszemlélet az alföldi iskola festészetében” c. gyermekkor-történeti ikonográfiai kötetének (Storming Brain, 2017) bemutatására, illetve nyilvános vitájára a MSZT Oktatásszociológiai Szakosztálya tudományos könyvvitanapjának keretein belül, a Wesley János Főiskolán. A rendezvény szervezője, Dr. Nagy Péter Tibor Dr. Géczi János költőt, művelődéstörténészt kérte fel a kötet bírálójának, aki pozitív kritikával illette a kötetet annak komplexitása, precizitása és újszerű szemléletmódja, valamint a könyvben szereplő számos, szisztematikusan elvégzett, részletekbe menő elemzés okán. Azonban megfogalmazásra került néhány kisebb horderejű kutatási probléma, melynek megoldásával még teljesebbé válna a kutatás. Ilyen problémaként merült föl a képek befogadása, illetve fogadtatása a korabeli közönség részéről, valamint igényként merült fel az elméleti alapozás humánetológiai szempontokkal való árnyalása is. A szerző jelenleg újabb alkutatásain dolgozik (a társasági festészet és a Nyolcak gyermekreprezentációja), de miután a későbbiekben már korábbi tervei alapján is vissza kívánt térni az alföldi iskola gyermekreprezentációjának néhány elméleti-történeti problémájának finomításához, szándék szerint a vázolt kérdéskörök is tisztázásra kerülnek a későbbiek során. Mindenesetre a kötet nemcsak az opponens, de a hallgatóság részéről is kedvező fogadtatásra talált, mint jelentős állomás ezen a fiatal tudományterületen.
„itt mindenki tudja, hogy miért regisztrált”
Szeder Rékát, a Puncsapuk szerzőjét a She.hu kérdezte a sugaring jelenségről, ami a hamarosan megjelenő legújabb riportkönyv témája:
„A sugar daddyk és a sugar mommyk sikeres, jó egzisztenciával bíró, korosodó urak és hölgyek. Akik elsősorban a feszes testű, hamvas egyetemistákra hajtanak. És legfőbb vágyuk, hogy előre lefektetett, bonyodalmaktól mentes, harmonikus kapcsolatban élhessenek. A nemes cél érdekében pedig nem riadnak vissza attól sem, hogy már a kapcsolat elején megegyezzenek a viszony anyagi vonzatáról.”
Réka szavaival élve: „Ez egyfajta támogatás. Minden megegyezés kérdése, és szó sincs arról, hogy csak szex kapcsolatot keresnének a férfiak. Az interjúalanyaim közül többen is úgy fogalmaztak, hogy valódi párkapcsolatot keresnek. Igazából a társkeresés egy formájának tartják, amelyben a megszokottnál nyíltabb a kommunikáció az anyagiak és a szex terén.”
A teljes interjú itt olvasható.