Kritika és önkifejezés

Sajter Gizella írói honlapja újabb bejegyzéssel bővült. E heti írása a kritikák közötti különbségekről, azok hatásairól  és hasznosságukról, valamint az önkifejezésről szól.

„Hogy viselem a kritikát? Hát rosszul. Jót és rosszat egyaránt. A jót, mert nem teljesen hiszem el, a rosszat, mert elhiszem. Körülbelül 10-15 percig vagy néhány napig. Általában ennyi idő kell ahhoz, hogy elemezzem, lebontsam és elraktározzam a megfelelő helyekre. Természetesen van némi különbség a pozitív és negatív kritika okozta első reakcióérzések között, de a végső következtetés már általában mindkét, valamint az összes többi köztes esetben is ugyanaz: Háááát, azért biztosan lehetett volna jobb is. Vagy nem?”

A felhők felülről

Krencz Nóra e heti bejegyzésében egy életre szóló élmény utóhatásáról ír.

„A mai írásomat ettől fogva egyfajta Krencz Nóra-féle motivációs beszédnek tekintem, mert tulajdonképpen olyasmire készülök. Tény, hogy amiről itt szó lesz, az elhangzott már más szájából is, csak kicsit másképp és más példával alátámasztva.”

Újabb kritika a Fanyűvőkről

A Magyar Horrorportál is kritikát írt a Fanyűvőkről.

Kedvenc részletünk belőle:

„…az alig több mint 200 oldalas regény fordulatokban gazdag cselekményes szövése eléggé olvastatja magát. Humorban sem szűkölködő, ámde valós  motivációkkal rendelkező, hús-vér szereplőink mintha csak a mai magyar valóságból léptek volna ki, de a bemutatott helyzetek és különféle szituációk többségét is könnyen magunk elé tudjuk képzelni; ismerősek lehetnek a hétköznapi életünkből vagy éppen a hazai sorozatokból.”

A teljes írás itt olvasható.

Miért ne próbálj egy bántalmazónak megfelelni?

V. Kiss Orsolya ezen a héten arról ír, miért nem érdemes és szabad egy bántalmazónak megfelelni.

„Ugye, mint tudjuk a bántalmazók negatív emberek. Még akkor is, ha esetleg pozitívnak állítják be magukat. Mivel sötét színben látják a világot, így más embereket is abban tüntetnek fel. Leginkább azokat bántják, akik a legközelebb állnak hozzájuk.”

Szürkület

Mester Györgyi e heti novellájában arról ír, hogy mi történhet az emberrel, ha állás nélkül marad.

„Mint derült égből a villámcsapás, úgy érte a hír! Elbocsátások lesznek a cégnél, melynél hét év óta, speditőrként dolgozott.

Azt rebesgették, tizennégy százalékos lesz a leépítés, a neveket megismerve reménykedett, hogy ebbe nem esik bele, de aztán, a számot felkerekítették tizenötre, és ő lett a tizenötödik százalék. Vagyis, a tizenötödik kirúgott, mivel a száz alkalmazottból tizenötöt utcára tettek.”

Mit érne Lilla kutya nélkül?

Kutya nélkül lehet élni, de nem érdemes. Barczikay Lilla már tudja, most pedig a hozzá közel állók is megtapasztalják, hogyan képes egy lihegő szőrcsomó megváltoztatni az életünket.  Lilla e heti írása itt olvasható.

Félelmetes hangok

Jenei András e heti írásából megtudhatjuk, hogyan ihlették meg a befagyott sárvári Csónakázó-tó jég alatti hangjai.

The name is… Villax

Villax Richárd e heti írásából megtudhatjuk, hogy milyen hátrányokkal és előnyökkel jár, ha az embernek ilyen különös neve van.

A boldog hóember

Mester Györgyi e heti novellájában egy boldog véget ért hóember sorsa elevenedik meg.

Újabb versek Ritától

Hegedűs Rita e heti posztjában újabb verseivel örvendeztet meg bennünket.

Az Ad Librum Kiadó és kiadói csoport honlapja