Kontschán Jenő angol nyelvű szaktudományos munkája a koreai atkákkal foglalkozik.
Kontschán Jenő angol nyelvű szaktudományos munkája a koreai atkákkal foglalkozik.
Bár manapság a kritikai hangok kerültek előtérbe, Az erkölcsös kapitalizmus rávilágít arra, hogy a „kapitalizmus lényege az értékteremtés, az emberi energia és találékonyság az emberiség történelme során eddig soha nem látott mértékű mozgósításán keresztül annak érdekében, hogy az átlagemberek számára [… jólétet teremtsenek”.
A Salto vitale egyik írása, A telefon megjelent a Palócföld legfrissebb számában.
Egy autógyártó sem büszkélkedhet olyan eredményekkel az autósportban, mint a Mercedes-Benz. Az Ezüstnyilak ennek történetét mutatja be 1894-től az olyan mai versenyzőkig, mint Schumacher, Lewis Hamilton vagy Jenson Button. A kötet számos fekete-fehér és színes fényképet tartalmaz.
Az Irodalmi Jelen interjút készített a Holtak világa trilógia első kötetének szerzőivel. A riport megtekinthető a YouTube-on.
Szilágyi L. Laura megrendítő személyes naplója elmeséli, hogyan került a designer drogok hatása alá, és hogyan sikerült akarattal és mások segítségével kikerülnie onnan.
Mester Györgyi története a kissé „flúgos” Ziziről a tavaly megjelent első kötet után a 12 évvel később történteket elmesélő második résszel folytatódott. Most pedig a trilógia befejező részeként Zizi vadóc kisfiának történetét ismerhetjük meg.
Frideczky Katalin – az Ad Librum kiadásában megjelent – Salto vitale című kötetét méltatja a regenytar.hu. A Holnap Magazin pedig az áprilisi (nyomtatott) számában közli a szerző Minden relatív című írását.
Az urban fantasy kiváló példájáról, a Dresden-akták első kötetéről ír az ekultura. A recenzió szerint a Jim Butcher „[jobbnál jobb ötletekkel szórakoztatója az olvasókat, a kalandos és izgalmas cselekmény mindig rejt magában egy-egy humoros jelenetet.
Miként változnak az idő múlásával a traumatikus események felidézésének módjai? „A könyv fontos hozzájárulás a holokauszt-trauma és általában a negatív életesemények hatásának és feldolgozásának megértéséhez, éppen ezért pszichoterapeuták, pszichológusok és más segítő foglalkozásúak éppúgy érdeklődéssel olvashatják, mint a holokauszt kutatásával foglalkozó társadalomtudósok.” (Erős Ferenc ajánlásából).