Tavaly jelent meg a Személyes Történelem Kiadónál Szokolszky Ágnes Így muzsikáltunk. Déki Lakatos Sándor cigányprímás élet- és családtörténete című kötete.
2024. 06. 15-én szombaton találkozhatnak a szerzővel és a könyv „főszereplőjével” a 95. Ünnepi Könyvhéten 15-16 óra között a kiadó standjánál (16-os). Minden érdeklődőt várunk szeretettel!
Január végén jelent meg az Ad Librum Kiadónál Nagybaczoni Molnár Ferenc „Sorsom kiktől örököltem?” Boncza Berta (Csinszka) származása, rokonsága és személyisége című könyve.
Nagybaczoni Molnár Ferenc 2024. 06. 15-én, 17 órától fog dedikálni az Ünnepi Könyvhéten a Vörösmarty téren a kiadó standjánál (16-os).
A 95. Ünnepi Könyvhetet 2024. 06. 13-16. között tartják, mindenkit várunk szeretettel!
Kovács Adorján könyvéről írt kritikát Owaimer Olivér irodalomtörténész az Irodalomismeret című folyóiratban.
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján jelent meg Kovács Adorján A próteuszi Petőfi : Kísérletező és anticipáló költészete 1845–49 című tanulmánykötetének második, bővített kiadása az Ad Librum gondozásában.
„A kötet egyik figyelemre méltó különlegessége, hogy noha Németországban született szerzője hosszú évtizedek óta
elkötelezett olvasója Petőfi költészetének, nem tekinthető szigorú értelemben vett szakmabeli-szaktudományos olvasónak. Ritkább jelenség, hogy ennek ellenére nem a(z általában) szélesebb közönséget érdeklő életrajzi kérdésekkel vagy éppen helytörténeti vonatkozásokkal foglalkozik, hanem egy teljes kötetet szentel a Petőfi -versek szövegközpontú elemzésének.”
A kritika az Irodalomtörténet 2023.-2. számában jelenik meg. A folyóirat főszerkesztője Dr. Szilágyi Márton irodalomtörténész, egyetemi professzor.
Fegyír Sándor az Ungvári Nemzeti Egyetem szociológus, filozófus professzora, a háború kezdetétől önkéntesen katona és leendő budapesti nagykövet. Vele beszélgetett L. Murányi László november végén a háború borzalmiról és a jelenlegi az ukrajnai állapotokról. Az interjú a Jelen című folyóiratban jelent meg.
Az Ad Librum Kiadó idén jelentette meg L. Murányi László második riportkönyvét A háború árnyékában címmel.
Idén ősszel jelent meg egy az autizmusról és az autisták belső világáról, az őket ért sztereotípiákról szóló könyv a Könyv Guru kiadónál Te nem lehetsz autista címmel. Ennek kapcsán jelent meg nemrég a Félni és élni hagyni cikk a HVG-n. Ebben az szerző beszél a könyvről, a saját tapasztalatairól, a világlátásáról és hogy miért írta meg a könyvet és kiknek ajánlja.
Ismertető jelent meg az Interpress Magazin 2023. januári számában a Kiszámítható? Véletlen? Káosz? című könyvünkről. A cikk kiemeli, hogy Kertész Viktor hogyan talál matematikai kapcsolatot a véletlen, a káosz és a determinizmus között.
Újabb novelláskötettel jelentkezik Mester Györgyi. A kötet kriminovellákat, illetve bűnügyi tárgyú írásokat tartalmaz. Szám szerint 44-et. Innen a kötet címe.
A szerző vallja: „megalkotására az ösztönzött, hogy – az elbeszélések, novellák mellett – a krimiket olvasom legszívesebben.
Kedvenceim a skandináv krimik, könyvben olvasva, vagy filmen nézve. A hobbim régi eredetű, és hozzátartozik, hogy egy időben bűnügyi területen, rendőrként dolgoztam. Hogy azért lettem-e rendőr, mert mindig is szerettem a bűnügyi történeteket, vagy azért kezdtem el krimiket írni, mert rendőr (is) voltam?! Ki tudja. Egyikből természetszerűleg következett a másik.
Volt, hogy az ismerőseim a szememre vetették: hogy bírja a gyomrod azt a sok vért, szörnyűséget, ami a krimikben előfordul? Nem álmodsz velük? Nem, sohasem. És megnyugtathatok mindenkit: a bűnügyi történetekben nem a drasztikus események, a kegyetlenség, a sok kiontott vér fog meg, hanem maga a logikai láncolat érdekel, melynek során a bűnöst megtalálják, és végül jön az elkerülhetetlen igazságszolgáltatás, a bűn elkövetése miatti méltó büntetés, a társadalom jogos ítélete.”
A 44 kapható a könyvterjesztőknél, kiadónk webboltjában pedig kedvezménnyel vásárolható meg.
Fazeka Erzsébet írt részletes ajánlót L. Murányi László: A szivárvány árnyéka című riportkönyvéről az Olvass Bele! oldalon. Mint írja: „L. Murányi László az adatgyűjtés során számos olyan esetet/életet ismert meg, amikor a(z édes?, inkább csak vér szerinti) szülők a gyereküket szexuális mássága miatt hagyták cserben, taszították el. „Elszégyelltem magam helyettük, mert képesek voltak emiatt bántani, megtagadni, tudták nem szeretni” – írta le a gyakorló nagyszülő szerző, aki azt tűzte célként maga elé, hogy meg- és bemutatja a magukra hagyott áldozatokat, „akikkel furcsa játékot űzött a sors”.”
„L. Murányi kitér arra is, hogy a férfi-női homoszexualitás között jelentős az eltérés. A nőké rugalmasabb, ők gyakrabban lépnek kapcsolatra az ellenkező nemmel (is) – ennek adatait Lászlóffy Julianna, klinikai szakpszichológus, a Magyar Pszichológiai Társaság (MPT) LMBTQ-szekciójának elnökhelyettese ismerteti. Azt fejtegeti, hogy az önelfogadás nem függ a nemtől, hanem az egyéni életúttal kapcsolatos. A jó szülő képes ráhangolódni gyereke igényeire, követni tudja szükségleteit, és ez nem szexuális irányultságának, hanem személyiségének kérdése. Az azonos nemű párok gyerekei semmivel nem lesznek nagyobb számban LMBTQ-k, mint a kétneműeké. A gyereknek az a fontos, hogy biztonságos, elfogadó közegben nevelődjön, nem pedig az, hogy hány anyja vagy apja van.”
Fazekas megjegyzi, hogy a könyv szerzője „elemzi a nem-váltás igen problémás kérdéskörét, mind az érintettek, mind pedig a sebész, lélekgyógyász szakemberek nézőpontjából. A pszichiátria nem pártolja a korai beavatkozást, mégpedig azért, mert a fiatal személyiségeknél igen gyakori az identitásprobléma. Bizonytalanok – és teljes joggal –, mert azok körében, akik gyerekkorban transzneműnek látszanak, valójában csak minden harmadik lesz ténylegesen az.”
„Az LMBTQ személyek 65%-a fogadna 3 év felettit, 38%-uk 6 évesnél idősebbet, 41%-uk roma felmenőjű és 13% fogyatékossággal élő gyereket is. Az információk hiánya vagy figyelmen kívül hagyása rossz döntésekhez vezet. Talán át kellene programozni a törvényhozók agyát – például önismereti továbbképzésre küldve őket. Az ilyen folyamatokban segítséget nyújthat egy-egy ilyen munka, mint L. Murányi nagy gondossággal, sok-sok adat összegyűjtése, számos interjú elkészítése után megírt könyve.”
A teljes ajánló itt olvasható el.
Libanon és Szudán után most Algériáról jelenik meg könyve Bánszegi Katalinnak.
A tiltott gyümölcs zamata tette kívánatossá Algériát azok alatt az évtizedek alatt, amíg a történelmi viharok átvonultak rajta. A ma Algériája azonban mentes mindentől, ami disszonáns. Nagyvárosai a maguk sajátos módján őrzik a múlt emlékeit, megfűszerezve azt a modern kor minden vívmányával. Gyönyörű paloták mutatják be, hogyan élt a beglerbég, a bej és egyéb hatalmasságok, és adnak ízelítőt abból a korból, amikor kalózok szelték a Földközi-tenger vizét, meg amikor Cervantes töltötte itt rabsága idejét.
És van az országban pálmaerdő és oázis, meg lágyan simogat a Szahara homokja, máshol pedig vad sziklák rajzolnak várakat a kék égre. És tetten lehet érni benne évezredek kultúráját a maguk római, bizánci, oszmán emlékeivel. És mivel nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a számtalan UNESCO világörökségi helyszínt karbantartsák, azokra kellőképpen vigyázzanak, az ott talált leleteket jól szervezett múzeumok termeiben mutassák be, így a látogató számára kézzelfoghatóvá válnak azok a városok, paloták, templomok, amelyeket az épen maradt mozaikképek díszítettek sok-sok évszázaddal ezelőtt.
Mindezeket a jól szervezett és tökéletes kiszolgálás koronázza meg, amely kellemessé teszi ezt a szellemiekben is gazdag országot a turista számára, gazdag hagyományaival, színes csempecsodáival, fényes sugárútjaival, ősrégi sikátoraival és barátságos lakóival.
Az Algéria kapható a könyváruházakban, kiadónk webboltjában pedig kedvezménnyel vásárolható meg.
„L. Murányi László kötete, A szivárvány árnyéka … 400 oldalnyi terjedelemben az interjú eszközével nyújt kiegyensúlyozott betekintést a mai Magyarország LMBTQ- emberekkel kapcsolatos gondolkodásába” – írja a szabadnem.444.hu szerzője, Braunitzer Gábor . Hozzáteszi: „A kötet legnagyobb erőssége az, hogy mindenkinek szót ad, és mindenkinek az emberi arcát mutatja: az átlagemberként élő melegnek, leszbikusnak, biszexuálisnak vagy transzneműnek éppen úgy, mint ismert érintetteknek, pl. Oláh Ibolyának – és mint Budaházy Eddának, vagy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőinek”.
A teljes cikk itt olvasható el.
