L. Murányi László riportkönyvének bemutatóját csütörtökön tartották a Verseghy Ferenc Könyvtár Művészeti Szalonjában.
A cikkben olvasható Dupka György kárpátaljai író történész véleménye is a könyvről.
A háború árnyékában idén jelent meg az Ad Librum kiadó gondozásában. Ez a szerző második könyve, az első A szivárvány árnyéka címmel 2022-ben jelent meg, szintén a kiadónál.
Jól sikerült bemutatón van túl az A szivárvány árnyéka című – a szexuális- és nemi kisebbségekről szóló – riportkönyvünk, és annak szerzője, L. Murányi László. A 20-án este, a Bálint Közösségi Házban, több mint ötvenen hallgatták – „heterók”, melegek, transzneműek
vegyesen – a szerzőt, illetve a könyvből részleteket felolvasó Gaál Ildikó rendezőt és Márton Csaba Gábor színművészt.
Az „érintett” szereplők közül is többen eljöttek a rendezvényre, többek közt Czeizel Gábor színházi rendező, illetve a transzvesztita színpadok korábbi sztárja, Miss Mandarin – polgári nevén Tölgyesy Zoltán.
Az Ad Librum kiadó könyvbemutatót szervez 2022. április 20-án 17 órára Budapestre, a Bálint Közösségi Házba, amelyen L. Murányi László A szivárvány árnyéka című, nemrég megjelent riportkönyvét tárja az olvasók elé. A könyv az LMBTQ-világ titkaival foglalkozik, részletesen megmutatva e betűszó egyes betűi mögött meghúzódó élethelyzeteket: a leszbikusságot, a férfimelegséget, a biszexualitást és a transzneműséget – felvillantva néhány egyéb szexuális- és nemi kisebbségi orientációt, illetve identitást is.
A beszélgetést Gaál Ildikó színházi rendező, a Klubrádió műsorvezetője vezeti, és a könyvből Márton Gábor Csaba színész olvas majd fel részleteket.
Minden érdeklődőt szeretettel vár a szerző és a kiadó.
L. Murányi László A szivárvány árnyéka című riportkönyvének első bemutatója Pécsen zajlott. Az eseményt a Pécs Pride szervezője, a Diverse Youth Network (Változatos Ifjúság Hálózat) szervezte, a városban közismert Nappali nevű helyen. A házigazdák ez alkalommal jelentették be hivatalosan az idei Pride-hét őszi időpontját is.
A jól sikerült beszélgetést Pap Luca, a hálózat tagja vezette. A szerző vendégeként vett részt Kövesi Györgyi, a Labrisz Egyesület tagja, a Melegség és megismerés program koordinátora is. A bemutató közönségét fiatalok alkották, „heterók” és LMBTQ-érintettek vegyesen.
Szeptember 17-én került megrendezésre Körmendy Lajos: A közösség nélküli ember című könyvének bemutatója, amelyen a szerzővel Dr. Kovács Gábor filozófus beszélgetett.
Modernitásról, társadalmi fejlődésről és a nyugati társadalmak előtt álló kihívásokról – főként a közösségek felbomlásának következményeiről – egyaránt szó esett a bemutatón.
Szeptember 17-én 16:00 órakor kerül megrendezésre Körmendy Lajos : A közösség nélküli ember című könyvének bemutatója. A szerzővel Dr. Kovács Gábor filozófus beszélget a HPS Kultszalonban.
A könyv többek között olyan kérdésekre keresi a választ mint, hogy mi a fejlődés és a modernitás? Miért képesek egyes társadalmak gyors és tartós fejlődésre, és miért képtelenek erre mások? Miért és miként fáradt el mentálisan az európai civilizáció? Miért atomizálódnak szinte törvényszerűen az európai/nyugati társadalmak?
Várjuk szeretettel olvasóinkat!
Az OrosCafé tudósítója is jelen volt Hering Zoltán József kötetbemutatóján. A könyvet a Könyv Guru adta ki 2018-ban.
Hering Zoltán József Lelki aikido című könyvét mutatta be barátja, Szegedi Papp Lajos közreműködésével február 21-én a Justh Zsigmond Városi Könyvtárban. A műben a szerző saját életéből merít, a második rész szakmai oldalról egy lélektani elemzést tartalmaz.
„A Lelki aikido könyvemet azoknak ajánlom, akik tudatosan élnének, de még nem tudják, mi és miért történik velük. Úgy gondolják, hogy szerencsés, vagy szerencsétlen egymásra hatások miatt kerültek egy helyzetbe, holott ez mind törvényszerűség. Könyvemben több évtizedes mentálhigiénés tapasztalatomat foglaltam össze” – mondta a könyvbemutatón a szerző.
Az esemény beszámolóját teljes egészében itt olvashatják.
Fotó: Kecskeméti Krisztina
Örömmel tudatjuk, hogy
december 1-jén lesz legújabb riportkönyvünk bemutatója a Jelen Bisztróban, ahol Domszky László kérdezi Szeder Rékát a könyv kulisszatitkairól.
A beszélgetés után lehetőség lesz a könyv kedvezményes megvásárlására.
Mindenkit várunk szeretettel!
Egy ember és egy család sorsa gyakran szorosan összefügg egy egész népcsoport sorsával. A Mayer Antal által megírt, fia által könyvvé szerkesztett élettörténet is egy ilyen tipikus életút a soknemzetiségű Délvidékből, emelte ki Ambach Mónika, a Zentrum igazgatója, miközben köszöntötte a megjelenteket a Zentrum-Programme im HdU keretében szervezett könyvbemutatón október 17-én a Magyarországi Németek Házában.
Sándor Boglárka, az est moderátora elmondta, hogy igyekeznek minél többféle szempontból bemutatni a kötetet, ezért is hívták meg az Ad Librum Kiadó vezetőjét, Soós Gábort, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársát, Eiler Ferenc történészt is.
Az „Én már választottam hazát…” című könyvből Radics Zsuzsanna által felolvasott részletből kiderült, hogy igen részletesen megírt, fordulatos, nemcsak a szűk családot érintő történetet vetett papírra a szerző.
Tompa Andrea író, színikritikus a kötettel kapcsolatos reflexióit felvételről ismerhette meg a közönség. Kifejtette, hogy fontos közösségi és személyes feladatunk múltunkkal foglalkozni. Nemcsak állami ünnepségek, szobrok, emlékbeszédek tudnak hozzásegíteni annak dicsőséges vagy akár szégyenletes, traumatikus pillanatainak elfogadásához, hanem a személyes történetek – az akár nemzedékeken áthagyományozódó – családtörténetek is. Ennek kapcsán igen fontos, hogy Mayer Antal meg tudta írni a saját családjának a történetét, mely nemcsak az ő története, hanem a közösségé, a német kisebbségé is.
Soós Gábor ehhez kapcsolódóan ismertette a kiadó szempontjait, mely pont abból az aspektusból igyekszik személyes történeteket megjelentetni, hogy azt a szélesebb közönség is megismerhesse. Mayer Antal könyve esetében különösen könnyű dolguk volt, mert a szerkesztő, Mayer János tudományos igényességgel dolgozta át édesapja írását, így lábjegyzetekkel is ellátta azt, miután csak egy korrektúrára volt szükség a kiadó részéről.
A történész szemszögéből Eiler Ferenc mondta el gondolatait a lejegyzett történettel kapcsolatban, melyet egy nyitott szemmel járó kisfiúból lett felnőtt visszaemlékezéseként ismerhetünk meg, amit már nyugdíjas pedagógusként vetett papírra. A történetben Bezdán-Baja-Bátmonostor-Somberek-Bátmonostor-Dávod-Csátalja, a szerző életének legfontosabb állomásai kronologikus sorrendben követik egymást.
Egy egyedi, egyéni történet bontakozik ki, melyben a szerző az olvasónak több ponton is felkínál azonosulási, csatlakozási lehetőségeket, hogy az olvasó ráismerhessen akár saját vagy szüleinek, illetve nagyszüleinek történeteire, ugyanis akinek szerencséje van, hallhatta még az idősebb generációk elbeszéléseit. A történetekben leírja, hogy hogy néztek ki a többnemzetiségű bácskai falvak, a hétköznapok, a munka világa a felnőttek és a gyerekek mindennapjai, az iskolai élet, a család és a település szűk és tágabb környezete, a családi hierarchia. De kitér a háborúra, a frontokra, a megtorlásra és a bosszúra, a gádori (Gákova) táborra, a menekülésre is, miközben empatikus marad különböző származású szereplőit illetően. Megismerhetjük a kisemmizettséget, a kiszolgáltatottság érzését, a családban történt traumákat, tragédiákat, a fogságba esett apa hiányát is. A gördülékeny, lendületes stílusban írt szöveg kétharmad része önéletrajz, az író gyermekkorát feldolgozó 1938-1948-ig történt eseményeket tartalmazza. A fennmaradó egyharmad rész kis esszékből áll, a Bácska Magyarországon maradt részein élőkről szóló, részben itt levő németekkel is kapcsolatos írások.
A könyv keletkezéstörténetéről Mayer János szerkesztő, a szerző fia mesélt. János édesapja évtizedeken át hordozta a gyermekkori traumákat, melyek mai fejjel is feldolgozhatatlannak tűnnek. Nyugdíjba kerüléséig évekig fontolgatta emlékei lejegyzését, majd a Bajai Honpolgár közölt részleteket az írásból, ezt követően már nem foglalkozott tovább a megjelentetéssel. Végül halála után tíz évvel sikerült a fiának újraszerkeszteni majd kiadni az írásokat könyv formájában, melyből a bemutatót követő fogadás alatt a kiadó egyéb kötetei mellett meg is vásárolhattak a jelen levők.
Frei Nándor
Fotó: Grund Lajos
Forrás: Zentrum.hu
2018. október 3-án sor került Támba Renátó „Gyermekkor a vásznakon. A dualizmuskori gyermekszemlélet az alföldi iskola festészetében” c. gyermekkor-történeti ikonográfiai kötetének (Storming Brain, 2017) bemutatására, illetve nyilvános vitájára a MSZT Oktatásszociológiai Szakosztálya tudományos könyvvitanapjának keretein belül, a Wesley János Főiskolán. A rendezvény szervezője, Dr. Nagy Péter Tibor Dr. Géczi János költőt, művelődéstörténészt kérte fel a kötet bírálójának, aki pozitív kritikával illette a kötetet annak komplexitása, precizitása és újszerű szemléletmódja, valamint a könyvben szereplő számos, szisztematikusan elvégzett, részletekbe menő elemzés okán. Azonban megfogalmazásra került néhány kisebb horderejű kutatási probléma, melynek megoldásával még teljesebbé válna a kutatás. Ilyen problémaként merült föl a képek befogadása, illetve fogadtatása a korabeli közönség részéről, valamint igényként merült fel az elméleti alapozás humánetológiai szempontokkal való árnyalása is. A szerző jelenleg újabb alkutatásain dolgozik (a társasági festészet és a Nyolcak gyermekreprezentációja), de miután a későbbiekben már korábbi tervei alapján is vissza kívánt térni az alföldi iskola gyermekreprezentációjának néhány elméleti-történeti problémájának finomításához, szándék szerint a vázolt kérdéskörök is tisztázásra kerülnek a későbbiek során. Mindenesetre a kötet nemcsak az opponens, de a hallgatóság részéről is kedvező fogadtatásra talált, mint jelentős állomás ezen a fiatal tudományterületen.
