Bakó Béla: Örökség és történelem közt

A könyv a kulturális emlékezet manapság oly divatossá váló fogalmának tudományos igénnyel megírt „továbbgondolása”, az örökség és a történelem fogalmai mentén történő definiálása, mely tartalmazza a téma kurrens, elméleti szakirodalmának áttekintését, és annak konkrét példán – a magyar ’56-os forradalom és szabadságharc – való illusztrálását.

Bakó Béla történész, a Nyugat-magyarországi Egyetem – Savaria Egyetemi Központjának tanára, az ELTE Atelier tanszékének doktorandusza.

Fő kutatási területe az 1956-1989 közötti magyarországi emlékezet, elsősorban az 1956-os forradalom és szabadságharc utóélete.

[A szerzőről és a könyvről]()

Bakó Béla történész, a Nyugat-magyarországi Egyetem – Savaria Egyetemi Központjának tanára, az ELTE Atelier tanszékének doktorandusza.

Fő kutatási területe az 1956-1989 közötti magyarországi emlékezet, elsősorban az 1956-os forradalom és szabadságharc utóélete, valamint a történelem és emlékezet kölcsönhatásai foglalkoztatják.

Egy társadalom emlékezete – s különösen annak társadalmi megjelenése – sokkal szélesebb körben értelmezendő, mint azt akár a klasszikusnak mondható, emlékezetet rögzítő történelemtudományi munkák, akár a napjainkban egyre divatosabbá váló kulturális örökség fogalmának egyezményekben rögzített kritériumai alapján definiálni lehet. Már csak azért is, mert abban az értelemben, ahogy ma a mindennapokban használják – nem is szólva a hivatalos nyelvről –, a társadalmi emlékezet fogalma egyszerre bizonyul átfogónak, körvonalazatlannak és igen elterjedtnek.

E kötet ebben a légkörben született, kísérletet téve arra, hogy közelebb hozza egymáshoz a történelmi érdeklődés és a kulturális örökség fogalmát, mely képzetek közt a hidat a kulturális emlékezet jelenti, s mely végső soron az eseménytörténet gyökereiből kiindulva elvezethet egy adott társadalom kultúrájának jelenkorban is érvényes aktualitásainak, gondolkodásának és mentalitásának megismeréséhez, s megvilágítja az identitáskeresés sötét alagútját. Hiszen a történelem mégiscsak a közösségi örökség alapja. Az örökség iránti lelkesedés pedig a történelemre irányítja a figyelmet és gyarapítja annak forrásait.