Gáthy Vera: Egy dinoszaurusz (nőstény) történetei

Gáthy Ve­ra 1941-ben szü­le­tett Bu­da­pes­ten. Szo­ci­o­ló­gus, for­dí­tó, az új­ko­ri In­dia tör­té­nel­mé­nek és tár­sa­dal­má­nak ku­ta­tó­ja, a tör­té­ne­lem sze­rel­me­se.

El­be­szé­lé­se­iben ro­ko­na­i­ról, ma­gyar és a vi­lág kü­lön­bö­zõ tá­ja­i­ról szár­ma­zó ba­rá­ta­i­ról ír, akik fon­tos sze­re­pet ját­szot­tak az éle­té­ben. Be­szá­mol né­hány kü­lö­nös él­mé­nyé­rõl, és idõ­rõl idõ­re szót ejt In­di­á­ról is.

Kis cso­kor­ba szed­te ös­­sze ta­lál­ko­zá­sa­it az in­di­ai ál­lat­vi­lág­gal. Hos­­szú­nak ne­vez­he­tõ pá­lyá­ja so­rán szer­zett ta­pasz­ta­la­tai alap­ján szól az öre­ge­dés­rõl, a ba­rátság­ról, a mai élet visszásságairól, bos­­szú­sá­ga­ink­ról, és ar­ról, hogy min­den tet­tünk, sza­vunk és gon­do­la­tunk a tör­té­ne­lem­ben gyö­ke­re­zik. Egyik-má­sik sze­rep­lõ­jé­nek meg­rá­zó tör­té­ne­te egye­dül­ál­ló, má­sok éle­te pe­dig olyan volt, mint bárkinek, aki a Kár­pát-me­den­cé­ben szü­le­tett és vagy ott ma­radt, vagy el­szár­ma­zott. Nincs ben­nük sem­mi kü­lö­nös, ép­pen csak olya­nok, mint mi ma­gunk, mint bár­ki­nek a fel­me­nõi, hoz­zá­tar­to­zói, sor­suk­ban fel­is­mer­he­tõ a küszködõ, ver­gõ­dõ, de tisz­tes­ség­gel vál­lalt, még­is egye­di és megismételhetetlen élet a ma­gyar tör­té­ne­lem ese­mény­te­len­nek alig­ha te­kint­he­tõ hu­sza­dik szá­zad­ában.