Szokolszky Ágnes: Így muzsikáltunk. Déki Lakatos Sándor cigányprímás élet- és családtörténete

A világhírű Déki Lakatos Sándor sodró lendületű elbeszélésében egy több száz éves cigányzenész család, a „Lakatos dinasztia” lebilincselő története elevenedik meg e rendhagyó oral history kötet hasábjain. Az olvasmányos és autentikus szöveg Szokolszky Ágnes munkáját dicséri, aki értő és érző módon kérdezte a cigányprímást. A családtörténeten keresztül betekintést nyerhetünk a viharos 20. századba, és bepillanthatunk a cigányzenész társadalom rejtett világába.

Dr. Hajnáczky Tamás történész, szociológus, kisebbségpolitikai szakértő

Ez a memoárkötet kiemelkedik a hasonló, a cigányzenészek múltbeli és aktuális helyzetével foglalkozó könyvek közül. A világhírt elért Déki Lakatos Sándor élete valóban példaértékű, amelynek elbeszélése részletes, pontos adatokkal tér ki a múltra. A kötetet a szerkesztő átfogó tanulmánya zárja és ajánlja további kutatáshoz a szakembereknek. A kötet azonban a teljes olvasóközönség számára is lebilincselő.

Dr. Zipernovszky Kornél zenekritikus

Forrásértékű kultúrtörténeti érdekességet, de még inkább jelentős társadalomtörténeti anyagot kap az érdeklődő olvasó, aki kezébe veszi Szokolszky Ágnes kötetét, amelyben találkozhat a híres Lakatos cigányzenész dinasztia történetével. Egyúttal szórakoztató élményt is kap, hiszen Déki Lakatos Sándor nagyszerű mesélő. A kötet segítséget, új szempontokat és megerősítést ad a téma kutatói számára is.

Dr. Kállai Ernő társadalomkutató

A szerző, Dr. Szokolszky Ágnes szakmai életének jelentős részét a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetében töltötte. A jelen kötet „kirándulás” egy olyan területre, amelyre a téma érdekessége és felismert jelentősége csábította.

TARTALOMJEGYZÉK

A KÖTET ÉS A SZÖVEG SZÜLETÉSÉRŐL ÉS ARRÓL, HOGY MIT KAP KEZÉBE AZ OLVASÓ

DÉKI LAKATOS SÁNDOR VISSZAEMLÉKEZÉSE

Nagyon szerencsés voltam, amikor megszülettem

Mikor megszülettem, a családból a Tibi bácsi látott meg először az életemben

A dédnagypapám hegedűjét örököltem meg

A felmenőim mind muzsikus cigány családból valók voltak

A dédszüleim négy házat kaptak ajándékba a földesúrtól

Tónikám, nektek Pesten van a helyetek

A Mária utcában és annak a környékén lakott az egész család 

A nyolcadik kerületben több száz muzsikus cigány család lakott 

Mindkét nagypapám rettentően szeretett engem 

„Tanikám, hova, hova?” „Most már sehova, Csík bácsi…” 

Komáromi Lakatos Flóris, a nagyapám, nagyon híres prímás volt

Flóris nagypapám Hollandiában muzsikált hat vagy hét évet 

Guszti nagypapám Amerikában volt a 36Rácz Laci zenekarával

Kávéházban muzsikálni akkoriban egy biztos megélhetés volt

Az 1920-as években legkevesebb egy tucat nagy prímás volt Budapesten 

A prímás személyétől függött a kávéház-tulajdonos bevétele

A muzsikustársadalomnak megvolt a rendje  

Mi is cigányok vagyunk, de mi muzsikus cigányok vagyunk!

A nagypapának tizenhat tagú zenekara volt  

A zenekarok komolyan vették, hogy gyakorolni, tanulni, fejlődni kell 

Rendszeresen nótadélutánokat, nótaesteket tartottak a Zeneakadémián 

A muzsikus romák között nagy divat volt a lóversenyzés

Az asszonyoknak fontos szerepük volt a muzsikustársadalomban

A zenész családokban a nők is értettek a zenéhez  

Amikor elérkezett az idő, a nagypapa elkezdte tanítani a két fiát 

A Flóris és az apu is több évet végzett a Zeneakadémián

Mindkét nagypapámat internálták mint nyilasokat 

Államosították a győri házainkat

Az ’50-es évek elején az éttermi zenélés megszűnt, de létrejött néhány „népi zenekar”

Az apu a Magyar Rádió Népi Zenekarának vezető prímása lett

Az apuék Párizsban elsők lettek egy hanglemez-világversenyen 1952-ben

Győrben az volt a szokás, hogy összegyűltek a szomszédok a nagymamáéknál

A nagypapa feljött Győrből, hogy engem tanítson hegedülni

A nagypapának kidolgozott tanítási módszerei voltak

Amikor nekiálltunk gyakorolni, volt ötven babszem a zsebében

Én is Rajkó-tag voltam egy darabig, a Kodálynak muzsikáltunk Galyatetőn

Itt légy szíves levegőt venni!

Ez egy klerikális nóta Sándor, ezt felejtsük el

Nehezményezték, hogy a szüleim klerikális viselkedésre oktatnak

Gyerekként a Rákositól kaptam gyógyszert, ami megmentette az életemet 

„Szeretnék Kossuth-díjat adni neked, Lakatos elvtárs, de hát párttag vagy te?”

Az összes győri roma ott muzsikált a nagypapa temetésén

Az apu naponta több órát rászánt arra, hogy velem foglalkozzon

Az állami zeneiskola felvételijén azt mondták, hogy zenei pályára alkalmatlan vagyok

Ezután jött a Kígyósi-zeneiskola, és amikor az is megszűnt, az Égerland tanár úr 

1955-ben megszűnt a rádiózenekar

Jól van, fiam, akkor holnaptól a zenekaromban vagy mint tanuló 

Egyszer befürödtem a Strauss Tavaszi hangokkal  

Így lettem Déki Lakatos Sándor  

Nyaranként az apuék Füreden, a Balaton Étteremben játszottak 

Az apu nagy Fradi-drukker volt  

Amikor 1956-ban kitört a forradalom, tizenegy éves voltam

1956-ban az apu kapott egy szerződést Stockholmba

Sokan disszidáltak, de az apunak ez nem volt opció

Amíg az apu Brüsszelben volt, az anyu elment manökennek, és elcserélte a lakást

Az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon az apu világhírnévre tett szert 

Az első külföldi út, ahová mehettem az apu zenekarával, Moszkva volt 

Moszkvában akartunk venni egy Rakéta porszívót meg egy Szaratov jégszekrényt

Te, Flóris, az életben ilyen jó vonóval még nem muzsikáltam!

Le kellett tenni a kategóriavizsgát, hogy elinduljak a prímásszakma felé

Stockholmban lettem prímás 1964. május 1-jétől kezdve

Ezt a zenekart kellett nekem kezdő prímásként összetartani

Nagyon jól éreztem magam Stockholmban  

Köszönöm az ötletet, aláírás: Yehudi Menuhin  

A prímás nem hegedül, hanem muzsikál  

A Mátyás Pince igazgatója, a Bandi bácsi odacsábította az aput

A Mátyás Pince egy kiemelt protokollhely volt  

Megházasodtam, 1966 májusában megszületett a Sanyika

A Mátyás Pince egy évre nem maradhat Lakatos Sándor nélkül 

Jövőre hol muzsikál, karmester úr?  

Igazán kiváló zenekarom volt

A japán út előtt eligazítást kaptunk egy belügyes elhárítótiszttől 

Az 1970-es években nagyon pártolták, hogy turnézzunk külföldön 

Jasha Heifetz: Van egy ember, aki a Zigeunerweisent jobban játssza, mint én

Különösen Amerikában és Ausztráliában volt feszített a tempó

Disszidenskeserítő koncertek voltak ezek, a Magyarok Világszövetsége szervezésében

A Szikszai bácsi prímásvacsorákat rendezett sok éven át 

Az 1970-es években kifejezetten cél volt, hogy nyugaton dolgozzunk

1971-ben az apu nyitotta meg a bécsi Mátyás Pincét  

Sakkoztak velünk, rakosgatták az embereket ide-oda 

1972-től két évig voltam kint a bécsi Mátyás Pincében

Mondom neked, hogy ezek az örökre szóló kapcsolatok

Végül úgy alakult az életünk, hogy eldöntöttük a Gabival, elválunk

A Sanyika tízéves korában már Mendelssohn-hegedűversenyt játszott

Mivel a Sándor becsapta a fülemet, kap egy Rádió-nívódíjat

Az új nótákat engedélyeztetni kellett a nótabizottsággal

Zolikám, én ezt fölvenném még egyszer, mert még nem tökéletes

Ez volt az első digitális CD-felvétel ebben a műfajban Magyarországon

A Kovács Apollónia vezette be a műfajba a cigány nótákat

1977-től két évig voltam ismét Bécsben 

Bécsben én lettem a mindenes ügyintéző 

A koncertirodával voltak kellemetlenségek az elszámolásnál

Adok magának egy ötéves szerződést a Mátyásba

Ha te ilyen jól szaxofonozol, miért akarsz prímás lenni?

1979-ben nősültem újra, akkor született a Tibi fiam

Hogyhogy egy cigány gyerek nem hegedül?

Sanyika lett a hetedik generációs prímás a családunkban

Alig várták, hogy apu elérje a hatvan évet, azonnal nyugdíjazták

Nekem volt a világon a legjobb segédprímásom

Én a színpadon nagyon hasonlóan muzsikáltam, mint az étteremben

Japánban nem értettem, miért takarják el a közönségben ülők az arcukat

Arisztokratáknak is muzsikáltunk

A szakmai színvonal süllyedése megkezdődött a ’80-as években

A mi zenekarunkban tilos volt az ivászat

Nekem az apu megtanította, hogyan kell elfogadni a borravalót

Az asztalozás régi szokás, tudni kell, hogyan lehet azt jól csinálni

Nekem a zenekar olyan volt, mint egy család

Apu a kényszernyugdíjazása után eléggé megkeseredett

Megalakítottuk a családi cégünket, a LaMarTi-t

Sikeresebbek voltunk, mint a Hungaroton!

2004-ben egy támadó elrabolta mindkét hegedűmet

Sanyikám, van itt egy hegedű, amit neked szánok

Hogyan lett a Kónyából Conia Cremonában

Mi tetszik lenni? Cigányprímás. Mi az, hogy cigányprímás?

A privatizáció mindent átrendezett

Borzasztóan nehéz időszak volt ez az életemben

Ma estétől te vagy a prímás, és én vagyok a te segédprímásod

Az új bérlő nem tart igényt a zenekarunkra

Újranősültem, és unokáim is születtek

Negyvenöt év után végképp elbúcsúztunk a Mátyás Pincétől

Sajnos az első zenekaromból, az 1964-esből, egyedül én élek

A rendszerváltás után a szakma kilátástalan helyzetbe került

2006-ban megszűnt az OSZK-vizsga

Én személy szerint sokféle elismerést kaptam

Mélyponton vagyunk, és nem látom, hogyan lehetne ebből kikerülni

A tehetség ott van

Azt tudom, hogy amit csináltunk, az érték

CIGÁNYMUZSIKUS LÉT ÉS KULTÚRA MAGYARORSZÁGON, A LAKATOS DINASZTIA CSALÁDTÖRTÉNETÉNEK TÜKRÉBEN (Szokolszky Ágnes)

Kialakulás és beépülés a magyar társadalomba, kultúrába

Cigányzene és zenész cigányság a Monarchiában és a két világháború között

A cigányzenészek helyzete és a Lakatos család boldogulása 1945-ig, majd a háború alatt

Nehéz idők a háború utáni években és a Rákosi-érában

Kitörési lehetőség: Lakatos Sándor a Magyar Rádió Népi Zenekara élén

Érvényesülés a Kádár-korszak adta feltételek között

A rendszerváltás és a cigánymuzsikusok helyzetének megrendülése

Ami elveszett, és ami megvan

IRODALOMJEGYZÉK

MELLÉKLETEK

1. Teljes családfa

2. Déki Lakatos Sándor munkahelyei és jelentősebb koncertfellépései Magyarországon

3. Déki Lakatos Sándor és zenekara külföldi koncertjeinek jegyzéke

4. Déki Lakatos Sándor zenekarának tagjai (1964–2011)

5. Képek jegyzéke

„Olyan viszonyban vagyunk, hogy bármit megkérdezhettem” Interjú Szokolszky Ágnessel

Egy pszichológus beszélget egy cigányprímással. Ez nem egy régi vicc kezdete, hanem egy izgalmas új könyv alapállása. Szokolszky Ágnes nemcsak Déki Lakatos Sándor élet- és családtörténetét tárta fel az Így muzsikáltunk című beszélgetőkötetben, hanem új kutatási irányt is nyit a témában. Az interjúban pedig mesél arról is, hogyan kell oral history könyvet megszerkeszteni, miként lehet összebékíteni menet közben mesét és valóságot, és miben voltak igazán különlegesek a cigányprímás-dinasztiák. A Könyv Guru interjúja