Lena Belicosa: Isten nyilai között - avagy a Titok valóban működik

…Ez a könyv egy középkorú nő önismereti és párkeresési tapasztalatait mutatja be a XXI. század elején, bizonyítva azt, hogy amire vágyunk, azt valóban elérhetjük. Adott egy ember, aki 45 éves koráig alig mozdult ki a falujából, azután pedig teljesen felfordítja az életét, kicsi és nagy lépésekben elindul a világ és önmaga felfedezésének útján és folyamatosan megvalósítja álmait. Az olvasónak sok rész hihetetlennek tűnik majd, ám az itt leírtak minden betűje azt bizonyítja, hogy ezek mind megtörténtek.

…Nem könnyű az ébredés, mármint, hogy kinyíljon a szemünk, s valóban éljük az életet. Én elindultam ezen az úton. Tudom, hogy sokan megmosolyogtok, amiket azonban itt leírtam, az nagyon nagydolog egy olyan embertől, aki még sosem lakott máshol, mint egy pici faluban. Az, hogy egy év alatt eljutottam az USA-ba, Svájcba, egyedül vezettem Németországba három országon keresztül, és hogy csodálatos embereket ismertem meg, akik által fejlődtem, ez bizony szintén nagydolog!

…Kívánom mindenkinek, hogy higgyen magában, lássa meg a lehetőségeket, kérjen és legyen mindig szeretet és hála a szívekben!

Életrajz vagy biográfia?

<img src=pics/lena-belicosa-foto200.jpg/>

Maradok a magyar megfogalmazásnál, s igyekszem röviden összefoglalni eddigi életem állomásait, történéseit.

1960 ősze van, második gyermekként látok napvilágot egy mátraaljai falu egyik parasztcsaládjában. –

[A szerző ajánlása]()

Életrajz vagy biográfia?

Maradok a magyar megfogalmazásnál, s igyekszem röviden összefoglalni eddigi életem állomásait, történéseit.

1960 ősze van, második gyermekként látok napvilágot egy mátraaljai falu egyik parasztcsaládjában. – Lány? Mondják az öregek fejcsóválva. – Él még az a nézet itt a faluban, hogy a lánygyerek, nem gyerek… Bizony lánynak születtem, s hosszú, szenvedéssel teli utat teszek meg lányként, nőként, asszonyként, anyaként, lokálpatriótaként, aktivistaként, első generációs értelmiségiként, míg eljutok oda, hogy saját könyvet fogok a kezembe.

18 évesen kacérkodom először az írással. Valahol, valamelyik szekrény mélyén talán még mindig ott pihen egy félkész sci-fi.

Majd hosszú évekig nincsenek írói ambícióim. A ’90-es évek végétől, minden előtanulmány nélkül szerkesztem a faluújságot, majd 2001-től a főiskolai dolgozatok szembesítenek azzal, hogy szeretek írni, s hogy mennyi minden kikívánkozik belőlem.

2003-ban a Heves Megyei Hírlap felkér, hogy legyek a külső tudósítójuk. Ebben az évben megírok egy esszé és egy szociográfia pályázatot, s mindkettőt díjazzák…

Ez a nyertes szociográfia az, amely az íróasztalfiókomban fekszik 2007 tavaszáig, amikor is találkozom valakivel, aki arra kér, hogy fejezzem be. Ennek köszönhetően írok még néhány fejezetet, és sok ismerős, barát segítségével, biztatásával születik meg 2008-ban a „Menni vagy maradni?”, mely hosszú évek dilemmáját vetíti az olvasók elé. A könyv megírása után tudatosul bennem a saját döntésem igazán, hogy bizony el kell fogadni dolgokat, s el kell engedni embereket, helyzeteket, eddigi tevékenységeket.

Második könyvem címe Isten nyilai között, avagy a Titok valóban működik. A főcím egy álom sugallatára jött. (Isten nyilai között) Valóban ott vagyunk mi emberek, nap, mint nap érezzük, ahogy serkent, ahogyan lökdös, irányít, vezet, segít bennünket egy-egy nyílvessző. Van, amelyik megsebez, bánt, de minden azért van, hogy tanuljunk belőle, és fejlődjünk általa. Az alcím pedig utalás Rhonda Byrne: A Titok című könyvére. Ebben a könyvben magyar példán vezetem le, hogy a Titok valóban működik. Számos idézet, más emberek szájából hallott bölcs gondolatok, és az író által megélt események sejtetik, bizonyítják, erősítik meg azokat a javaslatokat, módszereket, amit a The Secret című könyvben, illetve a filmen olvastunk, láthattunk, hogyan is tudjuk megváltoztatni az életünket.

Mai világunkban, Magyarországon is nagyon sok ember él egyedül. A családok felbomlanak, nők és férfiak próbálnak új életet kezdeni, újra párra találni. Ez sajnos egyre nehezebb, hiszen egy fájdalmas, megszakadt kapcsolat után az emberek bizalma a másik nemben megcsappan. Óvatossá válunk, saját önbizalmunk is sérül, s ezeket még tetézi a párkeresés során megélt kudarcok sora, valamint az egyedüllét alatt kialakult elvárások növekvő mértéke.

Az olvasó felteheti a kérdést, hogy jó dolog-e, hogy valaki világot lát, megismer kultúrákat, másképp kezd el gondolkodni? Úgy gondolom, minden lélek maga dönti el, mit akar, miért születik a Földre, - azért, hogy megtanuljon, megtapasztaljon valamit! Valaki rájön ebben az életében, hogy mit kell tennie, van, aki csak éli az életét. Én gyökeresen megváltoztattam az enyémet!

Vajon mi az ember sorsa? Menni vagy maradni? Lehetne újra ez a címe a második könyvnek is, még is most azt akarom bizonyítani, hogy a Titok valóban működik. Az előző könyvemben döntöttem, hogy megyek, s mire ezt a könyvet befejeztem, az országot is elhagytam, nem csak a falumat, pedig erre 2008-ban még nem is gondoltam igazán.

Nyilas jegyben születtem, s talán valóban örök optimista vagyok, és hiszek benne, hogy az életem jó úton halad. Ezért nem is használok múlt időt, se feltételes módot. A múltam is én vagyok, s nem kötöm feltételekhez a jövőt. Úgy érzem, hogy folyamatos jelenben élek, amelyben meg kell tapasztalnom, tanulnom, értenem, ismernem sok m