Úgy tűnik, Domszky László Férfiműszak című könyve megosztotta a közönséget. Kaptunk pozitív és negatív kritikát egyaránt. A média számos fórumon készített interjút a szerzővel, mutatta be a könyvet. Ezúttal arra is kíváncsiak voltunk, mit szól a meleg közönség. Köszönjük az értékelést Szilviónak, az Egy meleg srác olvas blog szerzőjének.
A teljes értékelés itt olvasható.
A My Relationship with Books blog írt Barczikay Lilla Szobortánc című regényéről.
Azt eddig is tudtam, hogy fiatal kora ellenére mennyire tehetséges Barczikay Lilla, de csak most a Szobortánc kapcsán döbbentem rá arra, hogy nemcsak több száz oldalon keresztül tud maradandót alkotni, hanem akár 160 oldalon át is. Hihetetlen, hogy mennyire rövid ez a kötet, mégis annyi minden történik benne, tömör, nincsenek benne holtvágányok és a kellő helyeken kezd izgalmas, furcsa vagy éppen szokatlan lenni. Annyi biztos, hogy nem egy szokványos könyvet foghatunk a kezünkbe.
Eddig nem igazán értettem a borítót, kicsit félelmetes is, de ahogy ledaráltam az oldalakat minden megvilágosodott és értelmet nyert. Kevesen tudják, de ha Lilla elkezd írni, akkor ott kő kövön nem marad szárazon. Nagyon jól ért ahhoz, hogy odaláncolja az oldalakhoz az olvasót és ne engedje el. Igaz, hogy merőben eltér az eddigi írásaitól, mégis annyira lillás. Az egyik specifikuma, hogy nagyon erős karakterekkel dolgozik. Enélkül nem is lenne igazán teljes az élmény, hiszen mindegy, hogy negatív vagy éppen pozitív hősökkel nézünk szembe az biztos, hogy erős személyiségekkel rendelkeznek, de itt még szóba jön a belső vívódás is és egy olyan oldalát mutatja meg az írónő, ahol nem riad vissza a sötétségtől, a megborzongatástól vagy éppen a vérontástól. Alapvetően két lány története lapul meg a sorok között. Ezek párhuzamosan futnak, mégis egy ponton, ahol összefutnak válnak igazán feledhetetlenné, s stílszerűen itt is ér véget a kötet, amikor már igazán beindulna a cselekmény, hiszen javarészt az okokat és a különleges események előtti magyarázatot mutatja be a Szobortánc. Amolyan alapként szolgál a továbbiakra nézve, mivel biztos vagyok benne, hogy nem ér véget ezzel az egy kötettel, amiatt is nem, mivel nincs lezárva, függővéges és még szívesen olvastam volna tovább, hogy jobban megismerjem a karaktereket és a kialakuló helyzetet.
Temi mellett Lynn különcsége is megmutatkozik. S ha hiszitek, ha nem de elég sokáig gondolkodtam azon, hogy akkor ő most ember vagy valami egészen más, amihez hasonlóval még sohasem találkoztam az olvasói pályafutásom alatt. Aztán, ahogy egyre közelebb értem a kötet végére tudatosult a válasz. Magát a cselekményt eseménydúsnak, néhol hátborzongatónak és felettébb izgalmasnak titulálnám, s emellett még olyan érzékletes leírásokkal és hasonlatokkal is meg van spékelve, ami egy újabb pont amellett, hogy ne lehessen letenni és egy ültő helyben kelljen elolvasni. Maguk a fejezetek felépítése nagyon jól meg lett oldva. Nem túl hosszúak, de nem is túl rövidek, s ahhoz pont elegek, hogy fenntartsák a figyelmünket végig a mű során, arról nem is beszélve, hogy az elcsepegtetett apró információk nem engednek szabadulni a bűvköréből és nem elég az a 160 oldal, amit a kötet ad. Annyira, de annyira olvastam volna még tovább. Imádtam, ahogy Temi és Lynn szála összefonódik, de nem igazán tudtam kiélvezni, hiszen mire kettőt pislogtam huss már vége is lett. Nem volt elég időm feldolgozni azt az adrenalinlöketet, amit ad, de legalább van mit várni a következő kötetben.
Újabb véleményt kaptunk Barczikay Lilla Szobortánc című könyvéről! Köszönjük az értékelést a Lap lap után blognak.
„Ó, te jó ég… Egyszerűen nem jutok szóhoz! Annyi minden történt ebben a 160 oldalban, hogy azt megfogalmazni is lehetetlen. Annyi kérdést hagy megválaszolatlanul, annyi lehetséges végkimenetelt bocsájt előre az írónő, hogy az már hihetetlennek minősül – felháborító, s lenyűgöző egyben. Olyan sok gondolat kavarog a fejemben, a temérdek érzelemmel együttesen, hogy nem hagy nyugodni a tény, hogy mégis mi jöhet ezek után? És a legfontosabb: miért?
„Miért hiszik, hogy sikerrel járhatnak, miután ő maga újra és újra elbukott?”
A rengeteg izgalmas jelenet és a megannyi titok közt lavírozva egy olyan könyvet olvashattam Lillától, ami egyszerre adott meg nekem mindent, és hagyott bennem egy hatalmas, tátongó űrt.
Az írónő elképesztő fantáziával lett megáldva, s higgyetek nekem, akkora öröm volt egy egyedülálló alapkoncepción nyugvó fantasztikus-misztikus kötetet olvasni! Ráadásul egy magyar szerző tollából!
Úgyhogy kedves molyok, ha kíváncsiak vagytok, milyen lehet, ha a szobrok életre kelnek körülöttetek, és nem rettentek vissza a kínzó várakozástól, ami a felsejlő titkok megfejtését illeti, vessétek bele magatokat ebbe a könyvbe! Felejthetetlen élmény lesz, azt én is garantálom. 😉
Csillagozás: 4,5 / 5
Ajánlom… mindenkinek, aki egyszerre vágyik valami eredetire és hátborzongatóra.”
~Anna
A teljes értékelés itt olvasható.
Megkaptuk az első olvasói véleményt Sajter Gizella Vízvonal című művéről. Köszönjük az értékelést a Lap lap után blognak.
Maga az alaptörténet olyan hangulatot teremtett, mintha éberen lebegnék az ébrenlét és az alvás határvonalán – ezt az érzést tökéletesen megalapozták a ,,beköszöntő versek”, s a fejezetek végén ill. elején levő további költemények. Úgy éreztem, hogy szükségesek is voltak, az átkötés, továbbszövés szempontjából, így számomra csak újabb gondolkodásra késztető szavakként hatottak, s fokozták az olvasás élményét, az izgalommal és feszültséggel együtt.
[…]
Igazság szerint azt kell mondjam, hogy ez a könyv egy hatalmas meglepetés, s egyben pozitív csalódás volt számomra, ami a kezdeti félelmemet és tartózkodásomat úgy repítette el, mint a sosem látott emlékek egy másik élet darabkáit az álmok világába.
Úgyhogy kedves könyvmolyok, ha készen álltok felfedezni egy lélek legmélyebb és legrejtettebb történetét, ne habozzatok! A Vízvonal a Ti könyvetek!
„A kereső útja ott kezdődik, ahol véget ér.”
A teljes értékelés itt olvasható.
Az Anya olvas blog értékelte Barczikay Lilla Szobortánc című regényét.
A történet elég nyomasztó, amit Lilla fantasztikusan ábrázol. Ezért is imádom egyébként az írónőt, mert remekül át tudja adni az érzéseket a könyveimben. Két szemszögben olvasható a történet, ami a végére összefonódik, viszont ezzel véget is ér, ami elég idegesítő, hiszen pont akkor kezd a történet beindulni. Elég lassan bontakozik ki a cselekmény, és emiatt az információáramlás sem történik meg úgy, ahogy a kérdések a fejemben megfogalmazódtak. Viszont épp ez a lassúság ad az egésznek egy feszültséget, és nyomasztó hangulatot, hiszen végig érezni, hogy van valami a levegőben, amiről ha kiderül az igazság, nagyot fog robbanni.
A karakterek is nagyon mélyek lettek, és látszik, hogy mennyit fejlődött maga Lilla is ez alatt a 3 év alatt, mióta megjelent az első könyve.
[…]
Összességében szerettem, de valami végig hiányzott, amit a végére megkaptam, csak nem éppen olyan adagolásban, ahogy szerettem volna.
Ajánlom azoknak, akik:
– bírják a feszültséggel teli könyveket,
– nem riadnak vissza attól, ha lassabban indul be a történet,
– szerették Lilla korábbi sorozatát,
– kíváncsiak rá, hogy két nyomasztó történet miként talál egymásra.
A teljes bejegyzés itt olvasható.
A 2017-es évben sem unatkoztak szerzőink. Számos interjút és recenziót kaptunk az elmúlt év során. A teljesség igénye nélkül szeretnénk bemutatni néhányat:
| Szerző | Dátum | Hol | Mi |
| V. Kiss Orsolya (A herceg fekete lovon érkezett) | 2017-01-11 | Three point of view blog | recenzió |
| Barczikay Lilla (Bátyám könnyei) | 2017-01-29 | Anya olvas blog | interjú |
| Takács Hajnal (Bántalmazottak igazsága) | 2017-02-03 | Dívány.hu | interjú |
| Takács Hajnal (Bántalmazottak igazsága) | 2017-02-20 | Életszépítők | ajánló |
| Hölbling Tamás (A honfoglalás forráskritikája) | 2017-02-21 | Youtube | előadás |
| Villax Rixhárd (Fanyűvők) | 2017-03-21 | Gabo olvas blog | recenzió |
| Kerekes Anna (Megszépítés nélkül) | 2017-05-18 | HVG | recenzió |
| Takács Hajnal (Bántalmazottak igazsága) | 2017-05-21 | Frappa Magazin | recenzió |
| Pauer Emánuel (Magamon kívül) | 2017-06-29 | Rádió Bézs | interjú |
| Pauer Emánuel (Magamon kívül) | 2017-07-12 | KULTER.hu | interjú |
| Mikos Ákos (Esküvő Tour) | 2017-07-14 | Rádió88 | interjú |
| Naszvadi Judith (A mi Múzsánk) | 2017-07-27 | Könyvutca blog | recenzió |
| Mikos Ákos (Esküvő Tour) | 2017-08-22 | Sunshine FM | interjú |
| Nagy Judit (Üsd ki a pánikod!) | 2017-10-11 | Niitaabell világa blog | recenzió |
| Pauer Emánuel (Magamon kívül) | 2017-10-14 | Kritizátor blog | recenzió |
| Pintér Zoltán (Vetkőző lelkek) | 2017-11-01 | Pszichoterápia | recenzió |
| Domszky László (Férfiműszak) | 2017-11-08 | Life.hu | |
| Domszky László (Férfiműszak) | 2017-11-08 | Borsonline | |
| Nagy Judit (Üsd ki a pánikod!) | 2017-11-08 | A másik világ blog | recenzió |
| Gelsei Bernadett (A hűtlen, a megcsalt és a szerető) | 2017-11-10 | M1 | interjú |
| Domszky László (Férfiműszak) | 2017-11-14 | Life.hu | |
| Ó.G Marianna (Hogyan éljük túl a küzdelmet a terhességért?) | 2017-11-20 | Érd Most! | interjú |
| Domszky László (Férfiműszak) | 2017-11-20 | Sorok között blog | recenzió |
| Barczikay Lilla (Szobortánc) | 2017-11-25 | AH magazin | interjú |
| Ó.G Marianna (Hogyan éljük túl a küzdelmet a terhességért?) | 2017-11-29 | DUOL | interjú |
| Nagy Judit (Üsd ki a pánikod!) | 2017-12-01 | Lap lap után | recenzió |
| Barbara Whest (A hallgatás mérge) | 2017-12-15 | AH magazin | interjú |
| Barbara Whest (A hallgatás mérge) | 2017-12-15 | Kidsnews | interjú |
| Kerekes Anna (Megszépítés nélkül) | 2017./3. | Sonntagsblatt | recenzió |
| Villax Rixhárd (Fanyűvők) | 2017./3. | Aranykönyv | |
| Villax Rixhárd (Fanyűvők) | 2017.01.21. | Cinegore a magyar horrorportál | recenzió |
| Mikos Ákos (Esküvő Tour) | 2017.11.20. | HAON | interjú |
| Molnár Tóni (Tépődések) | 2017/2. 20. szám | Tarjáni Városlakó Magazin | recenzió |
Úgy tűnik nem csillapodnak a kedélyek Domszky László Férfiműszak című könyve körül. Ezúttal a Like Magazin volt kíváncsi a részletekre és készített interjút a szerzővel.
Laci szerint korábban azért nem jelent meg olyan riportkönyv, amely ezzel a témával foglalkozik, mert még a testüket áruba bocsátó srácok is tabuként kezelik ezt az egészet, s nem beszélnek róla senkinek, pláne nem Magyarországon.
„Lehet, hogy valamelyik ismerősöd is férfi prosti, csak nem tudsz róla! Egyre jobban virágzik ugyanis ez az iparág! Egy nőről talán könnyebb kikövetkeztetni a dolgot, vannak ugye a tipikus sztereotípiák, ha például úgy öltözik, biztosan utcalány… – nevetett fel Laci. – Egyébként még maguk a szakemberek, például a könyvkiadómunkatársai, is azt gondolták, hogy olyan férfiakról írok majd, akik nőkkel fekszenek le, vagyis a selyemfiúkról. Ám, amikor
kiderült, hogy nem, olyanok szerepelnek benne, akik pasikkal szexelnek, kicsit sokként érte őket, hogy jé, van ilyen Magyarországon?”
[..]
„Többen mondták, hogy ha kifizetem nekik az óradíjukat, akkor szí-
vesen leülnek velem. De egy ilyen könyv elkészítése nem néhány órát vesz igénybe, hanem napokig, hetekig tartó beszélgetések
során születik meg a leírandó sztori! Nem tudtam volna ennyit fizetni – magyarázta Laci. – Szerencsére, ahogy jött-ment az infó, engem is megkerestek srácok. Leginkább Kristóf – persze nem
ez az igazi neve –, aki az egyik főszereplő kötetben. Ő segített a legtöbbet abban, hogy rátaláljak az interjúalanyokra. Eleinte úgy terveztem, hogy csak olyan fiúkat mutatok be, akik escortok. Végül a könyvem kibővült, mert két szakember és három kuncsaft is megszólal benne.”
[…]
A könyv borítófotója sokaknál kiverte a biztosítékot. Laci azonban ragaszkodott hozzá, hogy jelenítse meg mindazt, amiről a kötet szól:
luxusról, rengeteg pénzről és férfi prostikról. „Eszembe nem jutott volna, hogy ez problémát fog jelenteni ma Magyarországon. Ha egy ember azzal foglalkozik például a buszon, hogy úristen, ki mit olvas, és miért ezt és nem az Egri csillagokat, az beteg. El kell ezeket a dolgokat engedni! Valakinek el kell kezdenie és én többek között ezért sem engedtem a borítóval kapcsolatosan.”
Megkaptuk az első recenziót Barczikay Lilla Szobortánc című regényéről. Az első véleményt Katica a Könyv Extrák bloggere írta.
Sötét hangulatú, mindvégig izgalmas, tulajdonképpen nagyon szerethető regény a Szobortánc. Ha valami másra vágysz, mint amit egy átlag NA-től kapsz, akkor ne hagyd ki!
A teljes bejegyzés itt olvasható.
Számos hírt hoztunk már Domszky László Férfiműszak című könyve kapcsán. Most itt a várva várt részlet is.
Ültem a zsúfolt buszon, klíma helyett a menetszél enyhítette napfény égette, fájó bőröm. Nyár eleje volt, csupa hozzám nyomódó, izzadt ember körülöttem. Megszólalt a telefonom. Tétován pillantottam a kijelzőre, felvegyem vagy kinyomjam. Egy barátom volt, Márk, akivel már hónapok óta nem beszéltem. Nem keresett, éppen összejött valakivel. Végül felvettem. – Beszélnünk kell – ennyit mondott. Kérdeztem, hogy beteg-e, esetleg pénz kéne? Azt mondta, ez nem telefontéma.
Napok múlva, amikor visszautaztam a fővárosba, és találkoztunk, elmondta, masszőr lett. Furcsállva néztem, hiszen nem voltak emlékeim arról, hogy bármit is kitanult volna.
– Kiket masszírozol?
– Férfiakat – felelte.
Töprengve néztem magam elé. – Férfiakat? – kérdeztem, mintha nem értettem volna jól, amit mondott.
Nem értette, mit nem értek. Elmesélte, hogy idősebb urakhoz jár, megmasszírozza, simogatja őket, de ez nem szexmunka. Néma csönd lett.
– Nem szexmunka? – tettem fel a kérdést.
– Hát… – kezdte bizonytalanul –, néha azért történik más is.
Mielőtt erre rákérdeztem volna, kezdett összeállni a fejemben, hogy ő bizony eszkort.
A teljes cikk itt olvasható.
További érdekességek a könyvről itt.
A Pszichoterápia 2017. novemberi számában recenzió jelent meg Pintér Zoltán Vetkőző lelkek című könyvéről, amelyet alább teljes egészében közlünk.
Izgatottan és kíváncsian vettem kézbe a könyvet, mint az első olyan művet, amely annak a pszichoterápiás filozófiának a gyakorlati kifejtésére épül, amiben magam is képződöm. Az esetmunkák tiszta képet mutatnak a gestalt-terápia módszertanáról, melyeket a szerző részletes szakmai magyarázatok nélkül, a laikusok számára is érthető folyamatokként mutat be. Nem mond többet, mint amit a terápiás ülésen a kliens tapasztal. A szerző a szervezetfejlesztési tanácsadás és a tréningek világából lépett át a gestalt-terápia területére. Jelenleg elsősorban felnőtt kliensekkel dolgozik magánpraxisban, valamint a LifeLearning nevű vállalkozás társalapítója, amely életkészségeket fejlesztő képzéseket nyújt magánemberek számára. A könyv is elsősorban a hétköznapi embereket szólítja meg, nem a szakmai közönséget.
A gestalt-terápia azokhoz az irányzatokhoz tartozik, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a minél autentikusabb terapeuta-kliens kapcsolat megteremtésére. A Vetkőző lelkekben a szerző ezt a fajta autentikus kapcsolatot kívánta létrehozni saját maga és az olvasó között, egy könyv lapjain keresztül. Ezt a célt szolgálja a könyv alapstílusa, a tudatosság folyamán (stream of consciousness) elnevezésű irodalmi műfaj alkalmazása, amely önfeltárással, a terapeuta érzésvilágába, dilemmáiba, élethelyzetébe való beengedéssel jár. A szerző itt nemcsak terapeuta, hanem magánember is. Önfeltárása azt szolgálja, hogy a lehető legautentikusabb kapcsolat jöjjön létre az olvasó és a szerző között.
Márai Sándor egy rövid gondolatfoszlánya, A megjelölt című írás néhány sora adja az egész könyv alapdilemmáját. Az ember, aki nem ült fel a repülőgépre, mely lezuhant, most kezében morzsolgatja a fel nem használt jegyet. Más szavakkal: ajándékként visszakapott életét. „Eddig csak élt, most már tudja is, hogy él.” – fejezi be Márai a sorait. Mit jelent az, hogy most már tudja is, hogy él? – indul el a Vetkőző lelkek szerzője ezen az egzisztencialista kérdésen és a teljes mű során erre keresi a választ. Ez a tudatos válaszkeresés azonban csak látszólagos, az olvasó is érzi ezt. Hiszen a szerző az első lapoktól kezdve nyilvánvalóvá teszi, hogy Szutraként tekint Márai soraira, tehát olyan lélektani rejtvényként, amelyre nincs egy tudatos, általánosan elfogadott válasz.
A könyv két fő részre tagozódik, az első rész a „Felöltözve” főcímet viseli. Az öltözetek és a vetkőzés metaforájához Babits Mihály A vetkőző lelkek című verse inspirálta az írót, és azokra a személyiségbéli mintázatokra utal vele, amelyeket gyerekkori lelki örökségként cipelünk magunkkal. Terápiás eseteken és irodalmi példákon mutatja be, ahogy lelki öltözeteink írják életünk forgatókönyvét, ahogy hétköznapi, triviálisnak tűnő tetteinkből, mintázatainkból sors lesz. Az írásban megjelennek Ibsen Nórája, Artrhur Miller Willy Lomanje, Thomas Mann és Kundera novellái is. A második részben a filozofikus és a praktikus megközelítések váltogatják egymást. Megjelenik benne a változtatás lehetőségeiről szóló filozófiai eszmefuttatás éppúgy, mint az első rész Miért keresése után a Hogyanok világa. A könyv zárása követi a könyvben korábban megszokott stílust és nyitva, lezáratlanul hagy, gondolkodásra késztet, nem jut el egy biztos megoldáshoz.
Az írás stílusa, a könyv kísérletező jellege önmagában hordozza a gestalt irányzat legfőbb jellemzőit, ugyanakkor alapkérdésében és tartalmában is jelentősen kapcsolódik az egzisztencializmus kérdéseihez és az egzisztencialista pszichoterápiához. Nem tanító
és magyarázatokat adó, hanem filozofáló, kérdéseket feldobó és válasz nélkül hagyó mű, mellyel sokkal inkább tudatosságot fejleszt, mint tudást ad át. Az írás és maga a szerző is egyfajta projekciós felületté válik, az olvasó egy idő után magát kezdheti olvasni ebben a hullámzó gondolatfolyamban.
A gestalt-terápia magyar nyelvű irodalma eléggé szűkös. Fritz Perls A gestalt-terápia alapvetése című könyvén kívül nincs más olyan írás, ami kizárólag a gestaltra koncentrál. A Vetkőző lelkek, mivel nem a klasszikus terápiás irodalom stílusát követi, nem vethető össze egyértelműen ezzel az írással. Ugyanakkor stílusában megfigyelhető az az elmozdulás, ami Fritz Perls óta lezajlott a gestalt irányzaton belül. A terapeuta egyenrangú fél, aki a lehető legautentikusabb kapcsolatba próbál lépni a klienssel. A Perls-féle autoritás távol áll a gestalt legtöbb mai képviselőjétől. A korábbiakhoz képest sokkal nagyobb hangsúlyt kap a gestalt fenomenológiai megközelítése és a kontextus fontossága. A mű fő alapgondolata, hogy a kapcsolatban levés és a folyamatosság fenntartása az élet alapja gyakorlati közelségbe hozza ezt. Ami
kapcsolatban romlott el, azt kapcsolatban lehet megjavítani. A mai problémákat nem az okozza, hogy valaha valami történt velünk, hanem az, hogy újra és újra ezek alapján cselekszünk.
Kapcsolatokban teremthetjük újra magunkat a lélek vetkőzése által,
amikor régi mintáink kigombolása és fellazítása közben ruhátlanul tudunk kapcsolódni. Megjelölt szakmai közönség nincs. Laikusok számára élvezetes, önreflexióra késztető olvasmány, míg a pszichoterápia szakmai képviselői számára új, empirikus munkamódszert mutat be.
Antal Lívia Olívia írása
