Ez történt az Ad Librum szerzőivel és a kiadványai körül.
Az M1 Ma este című műsorában Gelsei Bernadettel beszélgettek új könyvéről. Az addiktológus nő szerint összefüggés lehet a szenvedélybetegség és a szerelmi háromszögek között.
A hűtlen, a megcsalt és a szerető című könyve ezt a témát járja körül. Elemezve mindhárom fél nézőpontját, és segítve őket, hogyan változtassanak helyzetükön.
A teljes műsor itt látható.
A Life.hu interjút készített Domszky Lászlóval. A polgári foglalkozása szerint újságíró férfit nem csak a munkájáról, de új könyvéről is kérdezték.
– Először dolgoztál fel egy témát könyv formájában. Hogyan jött a Férfiműszak ötlete?
-Amikor témát választottam, sokan igyekeztek eltántorítani attól, hogy a férfiprostik világát mutassam be. De ahogy belemélyedtem a témába, egyre izgalmasabb dolgokat sikerült a felszínre hozni. Rántódott is a lepel. Jöttek a prostik. De nem a nők, róluk havonta ír valaki könyvet. Hanem a fiúk. Egy eddig még fel nem tárt világ a maga őszinteségével, de nem trágárságával, a maga gazdagságával és a maga drámájával, hiszen nincsen ebben semmi vidámság.
A teljes cikk itt olvasható.
A napokban jelent meg egy cikk a Borsonline-on, ahol Domszky Lászlót kérdezték nemrégiben megjelent könyvéről a Férfiműszakról.
„Nyers őszinteséggel rántja le a leplet Domszky László író a testüket áruba bocsátó férfiak világáról. Veszélyes, erőszakkal és perverzióval teli élet ez – magyar férfi prostik vallanak a rideg valóságról.”
A teljes cikk itt olvasható.
Újabb kritikát kaptunk Nagy Judit Üsd ki a pánikod! című könyvéről. Ezúttal Coffee A másik világ bloggere írt véleményt.
„Komoly a téma, habár sokan a lelki eredetű problémákat nem tekintik valódi betegségnek – sajnos. Jókor talált rám ez a könyv, ugyanis a pánikbetegség mostanában több szinten is előfordul a környezetemben, életemben.
Azt tapasztalom, hogy a pánikbetegeknél nagy vízválasztó, ha hirtelen változás történik az életükben, s legtöbbször úgy látom, hogy ez a változás a gyermek születése és az azzal járó otthon töltött idő – vagy lehet, hogy az élethelyzetemből adódóan csak én mozgok most ezekben a közegekben túl sokszor. Az ember megszokja, hogy egyedül van, nem kell foglalkoznia semmivel, nem kell megfelelni senkinek. Egészen addig, míg nem megy újra közösségbe… Nálam ekkor változott meg valami, görcsben volt a gyomrom, ahányszor elhívtak minket valahová, vagy programunk volt rokonokkal, barátokkal. ”
„Nagy Judit apró részleteire bontja a pánikbetegséget, s ezen részletekkel külön-külön foglalkozva igyekszik tanácsot adni olvasóinak. Ír a pánik fajtáiról, a kialakulásának lehetséges okairól. Olvashattam arról, hogy egy kezdő pánikos milyen baklövéseket követ el, amint tudatára ébred, hogy bizony ő pánikbeteg. Az írónő külön fejezetet szán a gyógyszeres kezelés elleni küzdelmének, hiszen ő már tapasztalta, hogy a bogyók nem segítenek, inkább ártanak, s helyette feltárja olvasói előtt a lehetséges megoldásokat, a pozitív hozzáállás jótékony hatását, beszél a célok kitűzéséről, s arról, hogy akik úgy érzik, nem rettennek meg a legrosszabbtól sem, milyen módszerrel győzhetnek a leghamarabb ellenségük, a pánikbetegség ellen.”
A teljes bejegyzés itt olvasható.
Örömmel mutatjuk be George Hannmer Őszintén hazudva című novelláskötetét! Rövid történetek főleg férfi és nő viszonyáról, katonaságról és a tetoválások miértjeiről.
Tenyerembe ölelem tenyered
– Mondd!
– Semmi, semmi…
– No!
– Neeem, semmi. Tényleg.
– Te tudod.
– …
Amikor megszólítottál, tudtad, amikor én válaszolgattam neked, én is tudtam, hogy te tudod: megőrülök érted.
Aztán csak nézem a hajad, a szemed, a pofid, a kezed, mindened. Messze van az illatod. Elmerengek azon, milyen lenne, ha csak úgy egyszerűen csendben odalépnék hozzád, megsimogatnám a kezed, és belenéznék a szemedbe. Hosszan.
Olyan finomak a mozdulataid. Törékeny vagy. Nálad tizennyolc körül megállt az idő? Nem vagy enyém, nem ér.
Hm. Inged legfelső gombja velem van. Kiszabadította magát. Kebled bőre azt üzeni a világnak: illatos vagyok! A nyakam teszem rá, hogy kínosan ügyelsz a toalettedre, amióta élsz. (Ejnye! Nem illik ilyenekről álmodozni.)
De jó lenne melléd ülni! Nem merek. Megállt az idő. Felváltva gondolok a kezedre. Bal, jobb, jobb, bal… Elképzelem, ahogy minden millimétert végigpásztázok, simogatok. Ezt az utat járom be szememmel. Szépek vagytok. Minden porcikád szép. Mindenedet szeretem. Most még könnyű nekem ilyet mondani.
Gyönyörű szemed van. Köszönöm, hogy belenézhetek. Angyalnak tűnsz. Mondd, mit csinálsz itt a földön? Ha jönnél felém, pont annyi szövet lenne sok rajtad, amennyit viselnél, de amit láthatnék belőled, azt úgy köszönném, ahogy vagy: örömmel. (De jó lenne hozzád érni! Nem merek.) Legszívesebben óvatosan belefűzném ujjaim a hajadba. Lágyan masszíroznám a nyakad és még, még és még.
Na, jó! Összeszedem minden bátorságomat… és már ott is vagyok… és hirtelen határozottsággal leülök melléd. Szorosan melléd. Szilvakék paradicsomos a ruhád mintája. Elkönyvelheted, hogy mondanám, ha merném, hogy
írnék hozzád, ha tehetném. Neked.
Felriadsz gondolataidból, s kérdőn rám emeled a tekinteted.
Válaszul elindul feléd a kezem, majd tenyerembe ölelem
tenyered.
Szabadon zárnak össze ujjaink.
További részletek itt olvashatók.
Ó. G. Marianna Hogyan éljük túl a küzdelmet a terhességért? című könyvéből hoztunk részletet. Az írónő a kötetben elmeséli, hogyan vette fel a harcot a meddőséggel. Mit tehet egy nő ebben az elkeseredett helyzetben? Hogyan éli meg érzelmileg ezt a megterhelő szituációt?
A felismerés, hogy gyereket akarok
Megismered Őt. Ő is megismer. Szerencsés esetben ez nem akadályozza meg abban, hogy beléd szeressen. Beléd szeret. Papíron, vagy papír nélkül, de működik a kapcsolatotok. Boldogok vagytok együtt, szeretnétek továbblépni, mélyíteni a kapcsolaton. A kapcsolatépítés első igazán komoly szakasza az, amikor beköltöznek az első állatok. Tollas, szőrös, nyálkás – mindegy, mifélék. Csak szeretgetni lehessen őket, gondoskodni lehessen róluk, törődni velük. És szeretni, dédelgetni őket. Közös programmá avanzsál egy egyszerű etetés, takarítás. Mert gondoskodni jó! És ott a menekülési út is: ha mégsem válna be a partner valami miatt, akkor a jobb később, mint soha elv alapján egy állat könnyebben éli át a „válási procedúrát”, utána pedig kisebb a járulékos teher, ha egyedülállóként kell tovább gondoskodnunk róla. De mi van akkor, ha a közös állat megjelenése kideríti a partneredről, hogy tulajdonképp megbízható, szerető, gondoskodó társ, tele gyengédséggel? Nos, ekkor kérlelhetetlenül megszületik a felismerés: Ő egy tökéletes APA lenne.
A teljes részlet itt olvasható.
Új kritika jelent meg Pauer Emánuel Magamon kívül című könyvéről a Kritizátoron.
„Ahogy azt már korábban írtam, a Magamon kívül nem fogja mindenki tetszését elnyerni. A nyomasztó hangulat és a nehéz mondanivaló eltántoríthat egyeseket, de akik kitartanak a névtelen férfi mellett a történet végéig, egy olyan élménnyel lesznek gazdagabbak, amihez hasonlót régen nyújtott már kortárs magyar regény. Kíváncsian várom ezek után, hogy Pauer Emánuel miről fog írni legközelebb.”
A teljes cikk itt olvasható.
Itt az első értékelés a nemrég megjelent Nagy Judit: Üsd ki a pánikod! című könyvünkről!
Személy szerint én nagyon örülök, hogy Judit megírta a történetét, s ezzel sokaknak nyújt segítő kezet. Fontos, hogy ilyen könyvek is legyenek a piacon, amiből ténylegesen lehet merítkezni. Megemlítette a könyvében, hogy mindig magával hordott egy kis apróságot, aminek segítségével a víz fölött tudta a fejét tartani nehéz helyzetekben. Volt, amikor ez Szendi Gábor könyve volt, de akadt olyan is, hogy a lánya rajza. Én azt mondom, hogy a saját könyve is lehet ilyen biztonsági pont, főleg ha bejelöljük a ránk legjobban ható részeket. Úgy gondolom, nem csak a pánikbetegeknek kellene elolvasni ezt a könyvet, hanem bárkinek, aki valamilyen problémával küzd, legyen az önbizalomhiány, vagy akaratgyengeség. Mindenki meg tudja találni benne a maga számára építő jelleggel bíró részleteket. Bátran merem ajánlani mindenkinek, aki nyitott a témára! Köszönöm Judit, hogy megtiszteltél azzal, hogy felkértél olvasónak! Köszönöm, hogy nekem is segítséget nyújtottál a mindennapi dolgokhoz való állásom megváltoztatásához!
A teljes cikk itt olvasható.
Kép forrása: http://niitaabell.blogspot.hu
Az e heti Ízelítőben Támba Renátó: Gyermekkor a vásznakon című könyvébe olvashatunk bele, amely a Storming Brain kiadásában jelent meg a nyár folyamán. A szerzővel interjú is készült a Könyv Gurun.
1. A TÉMA KÖRÜLHATÁROLÁSA, A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA
Kutatásom során a 19-20. század fordulójának idejéből való, alföldi parasztgyermekek élethelyzeteit, életélményeit megelevenítő festmények gyermekkortörténeti szempontú elemzésére vállalkozom abból a célból, hogy a képelemzés módszerével rávilágíthassak a paraszti kultúra körében formálódó gyermekkép és gyermekfelfogás néhány lényeges vonására. Ez a korszak a magyarországi festőművészet történetében azért jelentős, mert ekkortájt válik a paraszttársadalom problémaköre elmélyült érdeklődés és művészi kutatás tárgyává a magyar művésztársadalomban, szemben a korábbi évtizedek népszínműfestészetének hatásvadász, anekdotikus gyakorlatával, a parasztság témáját etnográfiai érdekességként felmutató felszínes attitűdjével. Ezekben az évtizedekben gyökerezik tehát a törekvés a hagyományos paraszti közösségek körében érlelődő szociális problémák képi megelevenítésére. Ugyanakkor a századforduló környékén már a paraszttársadalmat is elérték a polgári átalakulás tendenciái, még ha oly korlátozottan is. Ezek a tendenciák a két világháború közötti időszakban kezdenek erőteljesebben kibontakozni, a századfordulón még – értékrendben és gazdasági viszonyokban egyaránt – tapasztalható volt mindaz, amit az archaikus parasztság állapotaként összegezhetünk (Kósa, 1990, 59. o.). Mint azt a vizsgált képanyag mutatja, zömében a paraszti, illetve földművelő életmód jegyeivel találkozunk a képi ábrázolásokon, ám helyenként már, bizonyos témakörökön (ld. tanulás) keresztül történik előreutalás a polgári modernizáció folyamatára is. Minderre már korábbi publikációimból is fény derült, melyek a jelen értekezés témakörében keletkeztek (pl. Támba, 2015a, c, d, e).
A teljes cikk itt olvasható.
Krencz Nóra lelkes bejegyzésben számolt be élményeiről a 6. Író-Blogger-Olvasó Találkozóról.
"Ez a délután a fantasy műfaj, azon belül is a boszorkányos könyvek jegyében zajlott. Leda D’Rasi (Boszorkánydinasztia sorozat) és Tölgyesi Lívia (Bükki bűbájosok) írónők tartottak bemutatót, s meséltek a könyveikről, írási szokásaikról és jövőbeli terveikről. Mindkét hölgy egy különleges személy, kialakult írói stílussal és egyéniséggel. Szívesen hallgattam volna még őket tovább is. Persze minden pillanat véges, s a kellemesekre ez a legjellemzőbb."
A teljes bejegyzés itt olvasható.
